2015. december 15., kedd

A 2015-ös kihívásról...

Már egy ideje gondolkozom, mi legyen az év elején elkezdett 50 könyves kihívás sorsa.
Amikor elkezdtem, nagyon tetszett és úgy gondoltam, sikerülni fog, élvezni fogom. Kezdetben jól is haladtam, aztán elkezdődött az iskola. Mint már korábban is említettem, nyelvi előkészítős osztályba járok, így rengeteg szót és szöveget kellett tanulnom. Emiatt sajnos voltak napok, amikor ki se nyitottam egy könyvet. Reggelente, iskolába menet, szünetekben, délután és még elalvás előtt is tanultam vagy átnéztem a szavakat. Azóta egy kicsit több időm lett, talán azért, mert belejöttem a tanulásba, így folytattam a kihívást is.
Mostanában számolgattam kicsit és arra jutottam, hogy túl sok a könyv. Vagy esetleg túl kevés az időm. (Ez valószínűbb, mivel könyvből sosincs túl sok :D) Mindenesetre a kihívás nem fog sikerülni. :( Jelenleg úgy állok vele, hogy minden nap el kéne olvasnom egy könyvet, ahhoz, hogy teljesítsem. Másik okom a befejezésre, nem más, mint, hogy már nem élvezem. A szoros határidő, a kötelezően kiválasztott könyvek elvették a kedvem az olvasástól. Úgyhogy ezennel befejezem a kihívást. A kiválasztott könyveket persze el fogom olvasni, de szeretnék felszabadultabban olvasni, időt szakítani a blogra is, mert sajnos (mint már ezt is többször mondtam) arra sincs időm.
A bloggal kapcsolatban pedig úgy döntöttem, hogy lesz olyan könyvértékelés, amit korábban olvastam, de nem fogom az összes eddigi olvasmányaimat értékelni, mert ugye nem visszatekinteni kell, hanem a jövőre koncentrálni. :)

2015. november 8., vasárnap

Kiera Cass: A koronahercegnő




Cím: A koronahercegnő
Sorozatnév: A párválasztó-trilógiasorozat
Író: Kiera Cass
Oldalszám: 376
Kiadó: GABO
Kiadás dátuma: 2015
Olvasási idő: 2015. november 2., 15:34 → 2015. november 7., 12:48






35 UDVARLÓ. 1 HERCEGNŐ. KEZDETÉT VESZI EGY ÚJ PÁRVÁLASZTÓ.
Eadlyn hercegnő kislánykora óta hallhatta a véget nem érő történeteket arról, hogyan ismerkedett meg édesanyja az édesapjával. Húsz éve történt, hogy America Singer benevezett a Párválasztóba, és elnyerte Maxon herceg szívét, akivel azóta is boldogan éltek. Eadlyn mindig is igen romantikusnak találta szülei tündérmesébe illő történetét, habár soha eszébe nem jutott volna a nyomdokaikba lépni. Ha rajta múlik, a házasságot addig halogatja, amíg csak lehetséges.
Csakhogy egy hercegnő sosem rendelkezhet maradéktalanul az élete felett, így bármennyire hevesen tiltakozik is, Eadlyn sem kerülheti el a saját Párválasztóját.
Eadlyn egyáltalán nem számít arra, hogy saját története a szülei meséjéhez hasonlóan boldogan végződik. Amikor azonban megkezdődik a versengés, talán mégis mutatkozik arra némi esély, hogy az egyik udvarló elnyerje a szívét, felfedje az összes előtte álló lehetőséget, és ezzel azt is bebizonyítsa, hogy Eadlyn számára korántsem olyan lehetetlen rátalálni a saját boldogságára, mint azt képzelte.

HÚSZ ÉVVEL EZELŐTT ÉDESANYJA NYERTE EL A KORONÁT. 
ELJÖTT VAJON AZ IDEJE ANNAK, HOGY EADLYN HERCEGNŐ IS RÁTALÁLJON AZ IGAZ SZERELEMRE? 

A történetünk
Amikor befejeztem a sorozat 3. részét, kutattam kicsit és akkor derült ki, hogy van egy következő rész is. Nagyon megörültem, mert az egyik kedvencem lett a sorozat. Akkor még csak egy hete jelent meg. Aztán valahogy feledésbe merült a könyv. Majd moly-on megláttam, hogy bent van a könyvtárban és már mentem is érte.

Véleményem
Úgy kezdtem neki a könyvnek, hogy mindig azt kerestem, mi történik ugyanúgy, mint az első három részben. Hát, semmi sem volt újra ellőve. Örülök, hogy nem ugyanazt a történetet akarta újra eladni az írónő.
Engem Eadlyn hol irritált, hol pedig teljesen egyet értettem vele. Nagyon idegesített a makacssága és együgyűsége. Megértem, hogy nem akar megnyílni 35 idegen férfinak, ami Jack és Burke miatt érthető is, (Spoileres rész, kijelöléssel olvasható) de amikor jól érzi magát, miért rohan el? Meg azt nem értem, hogy néha belemegy a Párválasztóba, aztán pedig azon gondolkozik, hogy vessen véget neki.
A fiúk közül van egy srác, akinek a legeleje óta szurkolok (szó szerint az elejétől!), de van még 1-2 tippem, akik biztos a top 3-ban (vagy 5-ben) benne lesznek.
Ezt a könyvet is, mint az elődeit, csak úgy faltam. A modern hercegnő stílus még mindig megtalálható benne. Érdekes volt megtudni, hogy milyen érzés a Választónak. Most, hogy már tudjuk milyen a Kiválasztottak, megtudhattuk, mennyire nehéz a másik oldalon állni is. Szerintem az idegőrlő várakozás is ugyanolyan kemény, mint 35 emberből 1-et kiválasztani, aki az életünk végéig velünk lesz.
A történet nagyon gyorsan halad, hiszen a végéig eltelik 1 hónap. Volt, hogy alig tudtam a napokat követni, de sokszor még a napszakon is elgondolkodtam. Az írónő próbált izgalmakat belevinni a cselekménybe, ami jó is volt, mert néha lendített egyet a történetben, de a végére így is elég egyhangú lett. Bár a végét is izgalmasnak szánta Kiera, nekem mégsem lett olyan érzésem, hogy most azonnal folytatnom kell. Mindenesetre várom a folytatást.

Saját könyv? Könyvtári, de még új. Én voltam a második olvasója! *-*

Borító? Nagyon tetszik. Többször is nézegettem. Kicsit olyan télies hatása van, mintha havazna. :-)

Történet? Sok helyen azt olvasom, hogy csalódtak a könyvben, nem hozta a korábbiak szintjét, stb... Bár tényleg nem volt olyan jó, mint az első rész, de attól még jó lett.

Újraolvasom? A folytatásától függ...

Pontozás: történet: 10/9 - érdekes, rejtélyes. Várom, hogy kit választ!
borító: 10/9,5 - majdnem tökéletes. A hátán kicsit furán áll a ruha, de egyébként gyönyörű. Ebből a sorozatból Az elit borítója a kedvencem, de ez is majdnem olyan szép.

„– De a matek jó mulatság.  
– A matek és a jó mulatság szavak együtt oximoront alkotnak.” 

„Szerettem édesapámat.  
De magamat is.  
És saját magammal sokkal hosszabban kell együtt élnem.” 

„Anya lépett be derűs arckifejezéssel, s apa is elégedett képpel követte. Önkéntelenül is eszembe jutott, hogy ez mindig így volt. Állami rendezvényeken vagy fontos vacsorákon anya apa mellett, vagy közvetlenül mögötte állt. De amikor egyszerű házaspárként mutatkoztak – nem mint király és királyné –, akkor apa mindig előreengedte.”

2015. november 1., vasárnap

Jelentkeztem a VI. Könyvmoly Párbajra

Kevesebb, mint egy nap múlva kezdetét veszi egy újabb Könyvmoly Párbaj. Számomra ez az első alkalom, már nagyon várom. A leírást elolvashatjátok az oldalon ---> vagyis ide kattintva. Aki kedvet kap hozzá, éjfélig még jelentkezhet. :)
Mivel még nem vettem részt ilyenen, így nem tudom milyen lesz. A feladat egész könnyűnek tűnik, elolvasok 11 általam választott könyvet, majd értékelést írok róla. Ez így számomra jól hangzik, de bármit hozhat még a jövő. Egy év múlva meglátjuk, milyennek találom a nehézségi szintet. ;)
Addig is itt a saját listám, amiről biztos lesz értékelés!


1. könyv - Olvass el egy kék borítójú könyvet!
2. könyv - Olvasd el egy barátod vagy családtagod kedvenc könyvét!

3. könyv - Olvass el egy könyvet egy ültő helyedben
(avagy: egy rövid könyv,
 amit kb. 24 óra alatt el tudsz olvasni)!
4. könyv - Olvass el egy könyvet, aminek magyar a szerzője!



5. könyv - Olvass el egy novellás- vagy verseskötetet!
6. könyv - Olvass el egy könyvet, aminek 2016-ban érkezik a filmváltozata!



7. könyv - Olvass egy olyan szerzőtől,
 akitől még sosem olvastál!
8. könyv - Olvass el egy olyan könyvet, amit egyszer már félbehagytál!


9. könyv - Olvass el egy könyvet, ami 2015-ben jelent meg!
10. könyv - Olvasd el egy sorozat harmadik/befejező kötetét!


11. könyv - Olvass el egy könyvet, amit nagyon szeretnél! (JOKER)

2015. október 26., hétfő

37. könyv - Amit Pulitzer-díjas, vagy Nobel-díjas szerző írt, vagy róla szól: Margaret Mitchell - Elfújta a szél





Cím: Elfújta a szél
Sorozatnév:
Író: Margaret Mitchell
Oldalszám: 1178
Kiadó: Árkádia
Kiadás dátuma: 1986 (1936)






Scarlett O'Hara, Észak-Georgia ünnepelt szépsége tizenhat esztendős, amikor e monumentális regény első lapjain találkozunk vele – és huszonnyolc, amikor elbúcsúzunk tőle. A közben eltelt tizenkét esztendő nem csak Scarlett életében sorsformáló időszak: átalakul szűkebb környezete, de tágabb pátriája, az amerikai Dél is – mert közben lezajlik az amerikai polgárháború, Észak és Dél harca, amely mindkét félnek mérhetetlen szenvedést okoz.
Margaret Mitchell, maga is a Dél szülötte, tízévi gondos kutatómunka után részletes és hű képet fest a háborús Dél megrázó hétköznapjairól s a vereség utáni újrakezdés megpróbáltatásairól. 
A regény 1936-ban jelent meg Amerikában, s addig ismeretlen szerzőjét egy csapásra világhírűvé tette, néhány év alatt több millió példány kelt el művéből, s elnyerte a legrangosabb amerikai irodalmi kitüntetést, a Pulitzer-díjat. 1939-ben azóta is nagy sikerrel játszott filmet forgattak belőle Vivien Leigh, Clark Gable és Leslie Howard főszereplésével. 
A szép Scarlett O'Hara viharos szerelmeiről és örök szenvedélyéről, a családi birtokról szóló regény lebilincselő olvasmány.

Ezt a könyvet több okból kezdtem el olvasni. Az egyik, ugye, az idei 50 könyves kihívás. A másik pedig egy bloggereknek szóló kihívás, a Book Bloggers' Challenge. Az a lényege, hogy a jelentkezők egymásnak választanak egy könyvet, amit el kell olvasnia az illetőnek. Majd ha végzett, ír róla egy értékelést és választ egy másik részvevőnek könyvet. És így halad tovább láncszerűen az egész. Nekem S.Bea, a Könyvvilág blog írója választotta ezt a könyvet.


Egy kissé félve kezdtem hozzá a regényhez. Nem tudtam, hogy olyan lesz-e, mint egy kötelező, amivel csak nyögve-nyelősen haladok. Bár volt már olyan kötelező ami tetszett. Aztán mikor belekezdtem rájöttem, hogy élvezni fogom. Régen íródott könyvhöz képest, érthető a szöveg és nem untatnak még a kicsit hosszabb tájleírások sem.
Kb. a 100. oldal környékén azon kezdtem gondolkozni, mi történhet még 1000 oldalon keresztül. Már majdnem minden megtörtént, ami egy regényben szokott. Hát, tévedtem. A történet nem egy rövid időt ír le, mint manapság szokott lenni. Hosszú évekről olvashatunk, néhol kisebb-nagyobb ugrásokkal. Scarlett O'Hara 8 nehéz évével ismerkedhetünk meg.
Az első kötet elég jól haladt, változatos volt. Mivel Scarlett nem igazán foglalkozott a háborúval, így számomra pont elég volt az a néhány alkalom, amikor szó volt róla. Érdekes volt látni, ahogy szép lassan főhősünknek meg kellett komolyodnia. Sajnáltam kicsit, hogy a háború miatt nyomorogniuk kellett, de még ezt is nagyon jól oldották meg. A történet közepénél már untam, hogy mindig csak ugyanaz történik, hogy szegénységben élnek, Scarlettet pedig csak a pénz hajtotta.
Amennyire tetszett a könyv eleje, annyira nem tetszett a befejezése. Másról sem szólt a vége, mint, hogy Scarlett agyon dolgozza magát, csak azért, hogy elég pénze legyen. Végre rátalálhatott volna a boldogságra, de ő csak a pénzt látta maga előtt. Pedig már volt biztos vagyona, már nem kellett volna dolgoznia. Az utolsó 200 oldal csakis a makacssága miatt volt, ami nagyon zavart. De nemcsak az ő hibája, hanem Rhett Butler-é is. Miért nem tudta egyszerűen megmondani, hogy szereti Scarlett-et? Ő is, meg Scarlett is csak a saját hülyeségük miatt voltak boldogtalanok. (Spoiler, jelöld ki, ha kíváncsi vagy rá.)

Saját könyv? Hát, lehetne az is, csak sajnos nem találtam meg, így könyvtárból kölcsönöztem.

Borító? Ehhez, a filmes borítóhoz nem tudok mit hozzáfűzni. Még nem néztem meg, de tervezem. Viszont a legújabb, Európa kiadós nagyon tetszik. (ITT megnézheted)

Történet? Volt vidám, de nyomorúságos is. Néhol izgalmas, vagy épp megrendítő, de volt egyszerűen hétköznapi is.

Újraolvasom? Nem. Ez nekem elég volt egyszer. Lehet, hogy sok-sok év múlva, egyszer, talán igen, de most tuti nem.

Pontozás: történet: 10/7 - Jó volt, élveztem. Viszont a végét ki nem állhatom.
borító: 10/5 - az a változat, amit olvastam, közömbös nekem.
„– Csitt, csitt – mondta Rhett. – Nem érti? Házasodni akarok. Feleségül kérem. Akkor inkább elhiszi, ha letérdelek?”

„Mielőtt Scarlett tudhatta volna, mi történik vele, a férfi karjában találta magát. Olyan keményen szorította magához Rhett, mint valaha rég, az erdei úton Tara felé, mikor Atlantából menekültek. Érezte újra a szédítő tehetetlenséget, a különös, zsibbasztó kábulatot, azt a furcsa érzést, minta hullana, hullana valahová… érezte a kábító, bénító forróságot. Ashley Wilkes csöndes, sápadt arca elmosódott… a semmibe olvadt. Rhett hátrafeszítette az asszony fejét, és csókolni kezdte. Először lassan, gyengéden, aztán fokozatosan olyan erővel, hogy az asszony szorosan a nyakába kapaszkodott, mert úgy érezte, forog körülötte a világ, és leszédül. A férfi erőszakos szája kissé nyitva volt, és szétfeszítette Scarlett ajkait is, vad izgalomba hozva idegeit, és olyan rendellenes érzéseket váltva ki benne, amilyenekre nem is tartotta képesnek magát. És mielőtt egészen elvesztette volna öntudatát, érezte, hogy visszaadja a csókot.”

2015. szeptember 29., kedd

38.könyv - Ami ijesztő: Bram Stoker - Drakula, a vámpír




Cím: Drakula, a vámpír
Sorozatnév:
Író: Bram Stoker (illetve Stephen King írt hozzá egy előszót)
Oldalszám: 254
Kiadó: Merényi Kiadó
Kiadás dátuma: 1978








„Drakula, a Kárpátok véres kezű ura, éjjelente hátborzongató kalandra indul. Áldozatait nem válogatja meg, és lehetetlen megmenekülni előle…
Jonathan Harkert meghívja a várába, hogy írja meg az élettörténetét. Ekkor még nem tudja, hogy Drakula vára maga a rémálom.
Jonathan Harker naplóján keresztül átélhetjük azt a borzalmat, mely során a szörnyű igazság kiderül. Megpróbálja megfékezni a gonoszt, aki ezen közben Angliában szedi újabb áldozatait.
Versenyfutás kezdődik az idővel. A tét: az újabb és újabb áldozatok élete vagy halála.”

A könyv elolvasásának az ötlete onnan jött hogy média órán a Nosferatu-t néztük és a tanárom azt mondta, hogy a könyv nagyon ijesztő. Lehet, hogy velem van baj, vagy az én generációm már nem attól fél, amitől 30 éve, de nekem nem volt félelmetes. Egyszer volt egy kicsit „szívdobogtatós” rész:
„Akkor megint nekifogott a denevér a rebegésnek, és anyám ijedten felülve tudakolta, mi az. Visszafeküdtem ugyan, de hallottam, szegénynek milyen összevissza zakatol a szíve. Majd hirtelen vad szél támadt, feltépte a redőnyt. Ablakcsörömpölést hallottam, s amint odanézek, szürke farkas fejét pillantom meg a tört ablak közt! Anyám is meglátta, és rémülten kapott a szívéhez, majd amint a védekezés eszközéért nézett mindenfelé, letépte nyakamból a professzor koszorúját, azt mutatta a farkasnak, majd furcsa gurgulázás tört elő torkából, és úgy esett vissza fektébe, mintha villám sújtotta volna.”
Szóval ennél a résznél kicsit megijedtem, de így utólag olvasva ez sem ijesztő.
Annak ellenére, hogy 30 éve írták, nem volt unalmas. Bár most belegondolva, ez nem is olyan régi olvasmány, mint mondjuk egy kötelező. (Tudniillik: a régi könyveket mindig a kötelezőhöz hasonlítom.) A történet szépen halad előre, kicsit nehézkesen, de tudtam követni a cselekményt. Kissé zavart, hogy több ember szemszögéből (naplójából, feljegyzéséből, leveléből...) olvashattam a könyvet. Egy átlagos történetnek tartom, amit egyszer el lehet olvasni.

Egy kis háttér: Nem tudom, hogy ez az igazi könyv-e, mindenesetre az biztos, hogy Stephen King neve csak azért van rajta, mert írt 16 oldal előszót bele.

Saját könyv? Nem... Ezt is könyvtárból kölcsönöztem (mily meglepő :D). Először egy tudományos könyvet kértem be, aztán egy nagyon rövidített változatot (Drakula válogatott rémtettei), majd harmadszorra sikerült végre egy normális könyvet kivennem. :D

Borító? Nincs vele komolyabb bajom... JA, DE! Drakula egyáltalán nem így néz ki...

Történet? Könnyed olvasmány, bár kicsit komoly.

Újraolvasom? Nem hiszem, de bármit hozhat még a jövő...

Pontozás: történet: 10/7 - Néha zavaros és túl tömör.
borító: 10/6 - Nem így néz ki!!

„Jonathan Harker
Gyorsírásos naplójegyzeteiből
Május 3., Szász-besztercén 
– Május 1-én este 8.3-kor indultam el Münchenből, másnap reggelre értem Bécsbe.”


„Határozott vonású, nagyon is határozott. Gyökéből kiszökő keskeny orra furcsán ívelt sasorr. Homloka boltozatos, haja a halántéka körül alig nőtt, másutt azonban dúsan. Bozótos szemöldöke szinte összeér az orra fölött. Száját nemien látnia harcsabajusza alatt, azonban úgy tetszik, szorosra záruló, kegyetlen száj, hegyes fehér fogsor. Egyebekben: füle vértelen és hegyesedő, álla viszont súlyos, orcájának bőre csontjaira tapad. Legszembeötlőbbnek mégis sápadtságát mondanám.”


„A nap mind lejjebb csúszott mögöttünk, és végtelennek tetsző utunkban megjelentek az estéli árnyékok, időnek előtte talán, mivel a csúcsok hósipkái befogták az alkonyat fényét, és hűvös rózsaszínnel sugározták alá.”  

2015. szeptember 23., szerda

Teen Wolf TAG

Előző bejegyzésemben nem említettem az egyik okot, miért nincs időm olvasni. Az igazság az, hogy az olvasás mellett sorozat-függő is vagyok. Most épp Teen Wolf őrületben voltam. (Sajnos, elfogytak a részek, most nincs mit néznem, várom a sorozataim folytatásait...) Nem garantálom, hogy többet fogok írni, de a könyvekkel gyorsabban fogok haladni. Amikor megláttam ezt a taget, tudtam, hogy meg kell csinálnom. Ez most a sorozatról szól, úgyhogy aki könyves tagért jött, attól bocsánatot kérek.
A taget Hedvignél láttam.

1.Ki a kedvenc szereplőd?
Dylan O'Brien

Stiles! :D Annyira bírom a karakterét. Egyébként pedig az első meg második évados bandával volt a legjobb.

2.Ki a kedvenc „párod”?

Allison és Scott. Annyira sajnálom, hogy szétmentek. Spoiler: És aztán Allison meghalt! De amit utoljára mondott annyira cuki!!

3.Miért kezdted el nézni a Teen Wolfot?

Már több helyen is láttam, hogy mennyire jó sorozat. Egy csomó rajongója van, úgyhogy belenéztem és függő lettem :)

4.Mutasd be a Teen Wolfot egy szóval!

Csúcsszuper!! :D

5.Melyik volt a kedvenc részed?

Úúúú, hát én az EGÉSZ sorozatot szeretem! Mondjuk az 5. évad kevésbé tetszett.

6.Mi volt az első benyomásod a Teen Wolfról?

Elkezdtem nézni és csak néztem és néztem és néztem, aztán elkezdtem a 2. évadot, majd a 3.-at... :D Szóval az, hogy nagyon jó!

7.Scott vagy Isaac?

Scott!! Isaac annyira zavart.

8.Derek vagy Stiles?

Inkább Stiles. De Derek se rossz ;)

9.Allison vagy Lydia?

Az elején Allison volt, de valahol a 3. évadban átváltottam Lydiára.

10.Ethan vagy Aiden?

Nem tudom/tudtam megkülönböztetni őket soha, de amúgy egyik sem nőtt a szívemhez.

11.Chris Argent vagy Sheriff Stilinski?

Stilinski. Apja-fia :D

12.Hányasra értékeled a Teen Wolfot 1-10-ig?

Hát, az első 3 évad jó volt, onnantól egyre kevésbé tetszett... legyen 7,5 vagy 8.

2015. szeptember 20., vasárnap

Az inaktivitásomról...

A tudományos indok, miért nem tanultál ;)
Sziasztok!
Ebben a bejegyzésben kivételesen nem könyvekről fogok írni, hanem kicsit magamról.
Elég rég írtam bejegyzést az oldalra és nem is fogok olyan sűrűn írni, mint az elején. Ez azért van/lesz, mert elkezdődött az iskola és rengeteg a tanulnivalóm.
Mivel most kezdtem a gimit még bele kell rázódnom, ráadásul heti 15 órában nyelvet tanulok. Olvasni sincs nagyon időm, nem hogy bejegyzést írni. :(
Valószínűleg hétvégén lesz csak bejegyzés. Megpróbálok majd egy-két értékelést írni. Kérlek nézzétek el inaktivitásomat. Tényleg megpróbálok majd egy kis időt szakítani erre is.
Addig is sok sikert a tanuláshoz és sok időt az olvasásra!

2015. szeptember 1., kedd

Órarend Book TAG

Ma hivatalosan is elkezdődött az iskola. Azt vettem észre, hogy az alsósok várták, felsősök elviselték, a gimisek pedig már egyáltalán nem várták az első napot. Mindenesetre egy dolog közös mindenkiben. Az, ami már holnaptól érvényes mindenkinek. Ez pedig az órarend. Akár tetszik, akár nem el kell fogadni, mert fél évig eszerint fogunk tanulni. Tehát hoztam egy Órarend Book tag-et.
Bárki megcsinálhatja, csak kérlek tüntessétek fel, hogy nálam láttátok. Én ezen az oldalon találtam.

1) Matek: Egy nagyon unalmas könyv

Hát így elsőre Marie Desplechin Totál titkos naplója ugrott be, de ehhez hasonlóan unalmas szerintem még Szűcs Vanda Egy ikerpár titkos naplója.

2) Tesi: Egy könyv, amiben valamilyen sport szerepel

Miranda Kenneally Kivédhetetlen szerelem című könyve. A történet egy lányról szól, aki amerikai focizik a fiúk között.

3) Kémia: Egy könyv, amit régen szerettél, de most már nem

Ilyen nem jutott eszembe, bocsi...

4) Történelem: Egy történelmi témájú könyv

Kerstin Gier Időtlen szerelem trilógiája hol a modern korban, hol pedig a múltban játszódik. Illetve Spirit Bliss Démoni érintés trilógiája is a múlthoz köthető.

5) Idegen nyelv: Egy idegen nyelvű könyv

Olyan könyveket, amiket magyarul szoktam szórakozásból olvasni, olyat még németül (mivel ezt a nyelvet tanulom) nem olvastam. De a suliban olvastuk a Két Lottit könnyített verzióban.

6) Irodalom: Egy klasszikus regény

Nem rég fejeztem be és ez szerintem klasszikus (de amúgy nem biztos): Zabhegyező.

7) Földrajz: Egy különleges országban játszódó könyv

Joss Stirling Lélektársak sorozata mindenféle országban játszódik.

8) Nyelvtan: Egy könyv, amiben rengeteg nyelvhelyességi és helyesírási hibát véltél felfedezni

Ez számomra egyértelmű volt: Cassandra Clare Hamuváros című regénye. Nagyon sok hiba volt benne (azt hiszem 9 vagy 10, ami elég zavaró). Írtam emailt a kiadónak, amiben ezeket részleteztem. Választ nem kaptam még.

9) Fizika: Egy könyv, amit mindig is utáltál, most is utálod és mindig is utálni fogod

Maros Edit Hűvösvölgyi sulija. Utánzatnak tartottam, amikor a fülszövegét olvastam, de aztán az egyik barátnőm rávett, hogy olvassam el. Három részig jutottam, de nem fogom tovább olvasni, mert tényleg SzJG másolat.

10) Informatika: Egy könyv, amiről nem tudod eldönteni, hogy szereted-e vagy sem

Hm... Talán Tavi Kata Sulijegyzetek sorozata. Nem tudom eldönteni. Lehet a 3. rész után tudni fogom, de most még nem.

11) Biológia: Egy könyv ami időnként tetszik, időnként nem

Ilyen szerintem nincs. Vagy tetszik valami, vagy nem.

12) Ének: Egy zenei témájú könyv

Leiner Laura Bexi sorozata. Teljes egészében a zenéről szól.

13) Technika: Egy könyv amit nagyon vártál, de csalódás volt

Komal Kant Mire jó a rosszfiú? Sokkal többet vártam és bár tetszett, de nem hozta azt a szintet, amit gondoltam róla.

14) Etika: Egy sok tanulsággal rendelkező könyv

Nem szoktam komoly könyveket olvasni, inkább a könnyed ifjúságikat szeretem. De ide talán a kötelezőket lehetne sorolni.

15) Rajz: Egy könyv, aminek gyönyörű a borítója


Jennifer L. Armentrout Obszidián című könyve. (Lehet kicsit dob rajta a helyes srác.) Illetve Stephenie Meyer Hajnalhasadás könyve.




















16) Osztályfőnöki: Egy vicces könyv

Leiner Laura Bábel-je, de az összes többi könyve is.


Bocsánat, hogy a vége felé ilyen rövid válaszokat írtam, de elég késő van, holnap suli... Mindenkinek jó tanévkezdést kívánok!

2015. augusztus 26., szerda

39. könyv - Amit a kedvenc íród írt, de eddig még nem olvastad: Leiner Laura - Hullócsillag




Cím: Hullócsillag
Sorozatnév: Bexi
Író: Liener Laura
Oldalszám: 412 oldal
Kiadó: Gabo
Kiadás dátuma: 2015









Bexi, akinek mostanra megjelent, és zajos sikert aratott a második nagylemeze, az Offline, továbbra is sikeres énekesnő, Nagy Márkot viszont teljesen elfelejtették, mert végül nem ő nyerte a tehetségkutató műsort. Körte mindent megtesz, hogy ismét sikeressé tegye Márkot, de ez nem egyszerű, nagyon mélyről kell felhozni a srácot. És hát ott vannak neki Aszádék is, még mindig a garázsában. Ezért aztán Körte megragadja a romlott majonéz miatt adódó lehetőséget, és belegyezik abba, hogy menedzseltjeivel Londonba repüljön egy utazási műsor forgatására.
A Hullócsillag a Bexi-sorozat második kötete, a Késtél folytatása.
Laura köztudottan nagy kedvencem. Már nagyon vártam a Bexi folytatását, mert egy eléggé nagy függővége volt a könyvnek. Amikor elkezdtem, valahogy azt vártam, hogy ott folytatja majd ahol abbahagyta (mint az SzJG-nél). Egy kissé csalódtam, amikor az első oldalon letudta az egészet és nem is úgy ahogy vártam, hanem mintegy mellékesként: „Márk amúgy továbbjutott, de aztán annyira elszállt magától, hogy balhét szított és ezért elpártoltak tőle a rajongók. Azóta se hang, se kép róla...” (egy kicsit lehet spoiler, de tényleg az első oldalak szólnak csak erről, így nem lesz bajod ha elolvasod, csak azért mégis...) És ennyi, megyünk tovább a történetben, mintha egy kis részlet lenne az egész és nem erről szólt volna az első rész. De mindegy, gyorsan túl lehet lépni ezen. Ezek után jön az izgalmas rész.
Ez a rész jobban tetszett, mint az előző. Sokkal viccesebb, több minden történik benne. Humoros szituációkkal teletűzdelt történet (volt ami többször is visszatért, de akkor sem vesztett viccességén: ilyen volt például a penészes fal, ami a kedvenc jelenetem), néhány bosszantó résszel (itt főleg Gerire gondolok, aki nagyon idegesít, ennyire még egy könyvszereplő sem irritált soha), illetve érdekes fordulatokkal megspékelve.
Nagy Márk még mindig hozza a formáját, de azért valamennyire jobban megkedveltem, mint a Késtélben. Lexivel is megismerkedünk, aki nem is annyira szörnyű, mint gondoltam. Aszádék is jobban kiteljesednek, ők is nagyon sokban hozzájárulnak a viccekhez.
Már várom, hogy olvashassam a következő részt, mivel ez a rész is annyira izgalmasan zárult, mint az elődje. Remélem ugyanilyen jó lesz, mint ez a rész volt és nem fogok csalódni benne.

Saját könyv? Igen, még megjelenés után nem sokkal egy könyvhéten/fesztiválon (nem tudom mi volt akkor, bocsi) vettem meg és rögtön el is olvastam.

Borító? A Bexi sorozat névjegye lett a fekete és rózsaszín borító. A gitár jól passzol a Késtél borítóján levő mikrofonhoz.

Történet? Jobb volt, mint az előző. Több volt a poén és már kevésbé szólt csak Bekáról és Márkról.

Újraolvasom? Nem is tudom. Valószínűleg igen.

Pontozás: történet: 10/8,5 - Geri miatt nem tökéletes. Ő annyira idegesít...
borító: 10/9 - most már mondhatom, hogy tipikus Bexi


„– Milyen furcsa tapéta – tűnődtem.  
– Az ott penész – közölte Evelin, (…)” 

„– Hé, Bogyó – szólt Márk, (…) 
 
– Ha?  
– Beka azt mondja, összejönne veled – kacsintott afféle „na mit szólsz?” stílusban Márk, nekem pedig elfehéredett az arcom. Bogyó értetlenül meredt hol Márkra, hol pedig rám, pont olyan arckifejezéssel, mint aki ezt most teljesen érti. (…)  
– Hát – pillantottam Bogyóra szerelmesen. – Lehet, hogy jó páros lennénk – mondtam a lehető legmeggyőzőbben.  
– Kösz, Beki, ez jólesik, de passzolok – vonta meg a vállát Bogyó, (…)” 

„– Azért várhattál volna legalább addig, amíg hazaérünk innen. Na, szóval – kezdte. – Gerivel összevesztetek. Nagyrészt Nagy Márk miatt. 
 
– Igen.  
– Aki nem tetszik neked.  
– A legkevésbé sem.  
– Mert Bogyó tetszik? – kérdezte.  
– Mi? Nem. Körte, te nem figyelsz rám. Nem érted?  
– Nem teljesen.  
– Argh! Milyen apa vagy te? – tettem szemrehányást.  
– Leginkább semmilyen? – kérdezett vissza.” 

„Bepötyögtem a szöveget a képhez, ami csupán annyi volt: „Indulunk Londonba. @NagyMark”, és már rá is nyomtam a feltöltésre. Márk azonban még mindig a telefonján írt.
 
 - Mit csinálsz? - kérdeztem. 
 - Hashtagelek - motyogta, és felém tartotta a telefonját, hogy ellenőrizem. - Szerinted kimaradt valami? 
Rámeredtem a elém tartott fotóra, amihez a következőket írta: #NagyMark #Mark #Bexi #Beka #BudaiRebeka #selfie #szelfi #Budapest #Hungary #London #airport #repter #LisztFerenc #LisztFerencInternationalAirport #busz #buszsofor #ut #utazas #kesesben #pentek #friday #travel #England #UK #flight #late #cold #winter #rainy #singer #enekes #BPRPkiadó #BPRPrecords #Korte #pear #FBA #FogdBeAszad #Lexi #Evelin #15percEuropa #15MinutesOfEurope #tvshow #hullocsillag #PopRockSztarLeszek #finalist #instasize”

2015. augusztus 25., kedd

40. könyv - Aminek szerzője még nincs 30 éves: Leiner Laura - Késtél




Cím: Késtél
Sorozatnév: Bexi
Író: Leiner Laura
Oldalszám: 416 oldal
Kiadó: Gabo
Kiadás dátuma: 2014








Budai Rebeka, aki tizenhat évesen egy gimnáziumi együttesben játszott, egy átlagos napon zenés videót posztolt az egyik közösségi oldalra. A dal pillanatok alatt hihetetlenül népszerű lett, és Rebekát felkarolta Körte, a tetoválóművészből lett zenei menedzser. Azóta az egész ország Bexiként ismeri a tinisztárt.  

Bexit most egy zenei tehetségkutató műsor elődöntőjébe hívják, hogy duettet énekeljen Nagy Márkkal, az egyik versenyzővel. Menedzsere tanácsára a lány eleget tesz a felkérésnek, mert kell a reklám a hamarosan megjelenő második lemezének. És ezzel kezdetét veszi egy nagyon zűrös hét.  
A Késtél a Bexi-sorozat első kötete.

Én őszintén szólva nem lettem nagy Márker. Nekem túl önző és beképzelt volt Nagy Márk. Azért persze, szurkoltam neki. Laura mindig meglep az újabb és újabb ötleteivel. Valahogy mindig sikerül kitörnie a tömegből és nem sablon könyveket ad ki egymás után. Sőt, nem hiszem, hogy hazudnék, ha azt mondanám, hogy elég sokan másolják az ötleteit. Most nem szeretném azokat a könyveket szidni, így nem mondom el mikre gondolok, mindenesetre olvastam már olyat, ami teljesen ugyanaz volt, csak más nevekkel.
Az írónő legújabb sorozatában egy tehetségkutató hátterével ismerkedhetünk meg. Biztos mindenki látott már legalább egy ilyen tehetségkutatót, de szerintem senki nem gondol bele, hogy mennyit dolgoznak az előadók. Teljesen reálisan olvashatunk egy híres énekesnő életéről. Magyarországon tényleg nincsen minden hétvégén egy óriás stadionban előadása egy énekesnek. Teljesen igaza van Laurának!
Nagyon pörgős könyv, sosem lehet unatkozni rajta. Még akkor sem, amikor a főszereplő egyszerűen pihen, mert még ilyenkor is van valami poén, ötlet. Mint már mondtam, nem vagyok Márk fan, de azt azért elismerem, hogy ő adja a Késtél poénjainak a nagy részét. Mint minden Laura-regénybe, ebbe is bele tudjuk élni magunkat. A könyv végén (ami egyébként nagyon ütős lett) már szinte én szorítottam Márk kezét, annyira izgultam.
Azt, hogy még jobban várjam a folytatást, még jobban tetézte az a pár részlet, amit még odaillesztettek az utolsó oldalakra.

Saját könyv? Igen!! :) Bár arra már nem emlékszem, hogy legeslegelőször is saját volt-e vagy könyvtári...

Borító? Megvan a maga hangulata. Az egyszerű fekete és rózsaszín páros különlegessé teszi.

Történet? Nagyon jó, eseménydús. És annyira valósághű, hogy teljesen beleélhetjük magunkat.

Újraolvasom? Már többször is olvastam, de szerintem biztos, hogy fogom még.

Pontozás: történet: 10/9 - Geriről elfelejtettem írni, így most röviden megteszem. Nem bírom őt!! Fölösleges és idegesítő.
borító: 10/8 - bár nem a rózsaszín és a fekete a kedvencem (nincs semmi bajom velük), de ez így olyan Bexis lett. A mikrofon az elején pedig már első pillantásra elárulja, hogy egy énekesről van szó a könyvben.

„– Szép munka volt, Márk – nyújtotta a kezét.  
– Kösz – fogott vele kezet Márk.  
– És az éneklés sem volt rossz – tette hozzá Körte, mire mindkettőjükből kitört a röhögés. Lángoló arccal néztem rájuk. Fiúk. Ah!” 

„– Halló! Ki? Üdvözlöm, Gyuri bácsi – bólogatott. Körtével hitetlenkedve néztünk egymásra, majd újra a csevegő Márkra. – Nem, Rebekát jelenleg nem tudom adni. Hogy én? Miért, nem ismeri fel a hangom? Nagy Márk. Mi az, hogy az ki? Gyuri bácsi, ne vicceljen – csóválta a fejét, aztán letakarta a mikrofont, és felénk nézett. – Azt mondja, nem tudja, ki vagyok.  
– Ne hagyd magad – bíztattam.  
– Gyuri bácsi, Nagy Márk. Érti. Akin egy ország sírt a Sorry seems to be the hardest word alatt. Nem? Így sem? Gyuri bácsi, azt kell feltételeznem, hogy nincs tévéje. Hogy van? Akkor tessék nézni. Igen. Nem, nem vagyok szemtelen. Távol álljon tőlem. Hogy mit tetszik kérdezni? Habsburg-ház? Nem tudom, merre van – rázta meg a fejét.” 

„– Mit csináltál? – hallottam Pepe riadt hangját, miközben a tenyerembe temetett arccal zokogtam.  
– Én semmit, csak mondtam, hogy válasszon karaktert, és elkezdett bőgni! – védekezett Bogyó rémülten.  
– Hallod, ne sírj már, majd választunk neked mi! – nyugtatott Puding.  
– Nem – zokogtam. – Nem az a bajom!  
– Huh, már aszittem – könnyebbült meg Bogyó.  
– Akkor kivel leszel? – lépett tovább a témán Puding.  
– Nekem mindegy! – sírtam.  
– Idióták! – lépett be a helyiségbe Körte. – Miért bőg a gyerek? Mit csináltatok? – üvöltötte el magát.  
A háromtagú banda egymás szavába vágva magyarázkodott arról, hogy ők most tényleg nem tehetnek semmiről, mert egyszerűen csak elkezdtem sírni, és nem a GTA miatt!”

2015. augusztus 24., hétfő

Pár inspiráció olvasáshoz

Egy csomó nagyon is ötletes dolgot látok mostanában, amiben az olvasásra buzdítanak mindenkit. Ha esetleg valaki nem találna értelmet az olvasásban, akkor mindenképp ajánlom az egyik ilyen ötletet. Néha jó csak úgy olvasgatni, de szerintem biztos mindenkinek van néha célja, amit el szeretne érni. Jó érzés teljesíteni egy-egy kihívás és azt se felejtsük el, hogy dicsekedni is lehet vele ;)

Képre kattintva a kihívásokhoz lehet ugrani

1. Molyos kihívások
Moly.hu-n nagyon sok kihívást találni. Van ami csak egy könyvre vonatkozik, de van, hogy témakörökben kell olvasni. Illetve lehet „nem olvasós” kihívásokra is jelentkezni. Ezek is általában a könyvekről szólnak. De nem annak olvasásáról, hanem inkább a népszerűsítéséről.
Aki esetleg még nem ismerné a moly.hu-t annak bátran ajánlom. Én nagyjából rá vagyok kattanva ;)


2. Mini-könyvklub 2
Az első könyvklubon nem vettem részt, mivel nem ismertem. Sajnos a másodikra sem tudok jelentkezni, mivel nem lenne időm elolvasni a könyveket. Viszont ha lenne időm szívesen benne lennék a könyvklubos csapatban. Szóval akinek van ideje csatlakozzon bátran, szerintem nagyon jó program lehet.
Képre kattintva a honlapra lehet ugrani


3. 50 könyves kihívás
Erről a kihívásról már hallhattatok. Nagyon felkapott lett ez a kihívás és az oldalon is az ehhez olvasott könyveimről írok. Most már nem nagyon érdemes elkezdeni, mivel nem hiszem, hogy el lehet olvasni 50 könyvet 4 hónap alatt (ez személyes vélemény, én nem lennék rá képes, de mindenki más tempóban halad a könyvekkel). De azért meg lehet nézni a kategóriákat, mert biztos beleillik egy-egy könyved egy-egy kategóriába.


A képre kattintva a kihíváshoz készült oldalra juthatunk

4. Book Bloggers' Challenge
A lényeg az, hogy valaki elolvas egy könyvet majd kihív egy másik bloggert és megadja, hogy melyik könyvet olvassa el. A kihívott személy a könyv elolvasása után ír róla egy bejegyzést, majd kihív egy másik bloggert. És ez így halad tovább és tovább. Szerintem ez nagyon is ösztönző program. Egyrészt az olvasásra inspirál másrészt, hogy bejegyzést írjak (mostanában valahogy nincs ihletem, így nem szoktam írni ide :(, de megpróbálok majd többet publikálni). Én is részt veszek ezen és nem is olyan rég (tegnap) ki is hívtak, így lehet majd számítani egy bejegyzésre ezzel kapcsolatban.

Képre kattintva az oldalra lehet ugrani

5. Saját célok
Ha nem szereted, ha mások állítanak neked szabályokat, határokat, akkor készíts saját kihívást. Lehet akár olvasások száma, vagy a kategóriák szerinti olvasás.

Most csak ennyit tudtam összeszedni. Aki ismer még ilyen kihívásokat, csoportokat, eseményeket az írja meg, mert nagyon kíváncsi vagyok rá. Sok sikert mindenkinek az olvasási céljaihoz!

2015. augusztus 15., szombat

Zombiapokalipszis Book TAG

Ezt a Book Tag-et Zeyna kérésére csináltam meg, amit köszönök neki. Jó volt megcsinálni, mert kivételesen nem kérdésekre kellett válaszolni, hanem a sorsra kellett bízni a döntést.

A feladatom a következő volt:
1. Választanom kell 5 könyvet.
2. A címüket fel kell írnom cetlikre, majd belerakni olyan valamibe, ahonnan ki tudom húzni, melyik kérdéshez melyik könyv tartozik.
3. Ha kihúztam egy fecnit az azon szereplő könyvet véletlenszerűen ki kell nyitnom valahol, és az ott található névvel kell válaszolnom a kérdésre.
4. A második kérdésre ugyanabból a könyvből kell válaszolnom, mint először, ugyanezzel a módszerrel.
5. A 3. és a 4. kérdésre ugyanígy kell válaszolnom.

Az öt könyv, amit választottam

1. Az első ember aki meghal
Anya (Rubinvörös), más néven Grace Sheperd. Gwenért biztos feláldozná magát, de az is biztos, hogy a végsőkig küzdene.

2. Az a személy, akit elgáncsolsz, hogy elmenekülj a zombik elől
Gideon (Rubinvörös). Hűű... hát, ezt elég nehéz elképzelni, mivel Gideon jóval fejlettebb a harcművészetben, mint én. Viszont nagyon jól nevelt, így valószínűleg előreengedne és feltartaná a zombikat.

3. Az első ember aki zombivá változik
Simon (Üvegváros). Ez nagyon vicces lenne. Mivel Simon vámpír, így nem tudom mi lenne belőle. Valami mutáns zombi-vámpír. Egy zompír! Vagy vámbi! ☺ na, jó... kezdek fáradni...

4. Az az ember aki téged gáncsol el, hogy elmeneküljön
Clary (Üvegváros). A kis gonosz... Valószínűleg nem saját kezűleg gáncsolna el, hanem rajzolna elém egy rúnát, ami miatt magamtól hasra esek. De Gideon (akit végül nem gáncsolok el, vagy ha igen, addigra feláll) biztos megmentene.

5. A csapat idiótája
Holly (Rocksztárt kaptam karácsonyra). Ő annyira nem buta (vagy legalábbis a könyvben nem sok szó esik arról, hogy mennyire okos/buta), így lehet egész jó csapat lenne, hogy ha a legidiótább sem sík-hülye.

6. A csapat agya
Nick (Rocksztárt kaptam karácsonyra). Ő biztosan tudja, hogy kell a zombikat legyőzni... ☺ Csak pár paprika-spray és győztünk is! ☺

7. A csapat orvosa
Egy Bölcs (Hetedik bosszúja). Ha van gyógyító tálentuma, akkor mind meg vagyunk mentve.

8. A fegyverszakértő
Adam (Hetedik bosszúja). Mivel mogadori, ezért ért a fegyverekhez, ráadásul nagyon is hatásos fegyverekhez! És még a jó is, így biztos nem szegül ellen.

9. A harcos
Boldi (Bábel). Na, ő biztos nagyszerű harcos lenne. Simán összeverekszik bárkivel. Csak el ne hagyja közben a bakancsát ☺

10. A csapatkapitány
Szasza (Bábel). Simán el tudom képzelni csapatfőnöknek. Azt hiszem elég jó kis csapat gyűlt össze... ☺☺

Most nem hívok ki senkit, de bárki megcsinálhatja, aki szeretné.

2015. augusztus 10., hétfő

41. könyv - Amit többször elkezdtél de sosem olvastad végig: Cassandra Clare - Hamuváros



Cím: Hamuváros

Sorozatnév: A végzet ereklyéi

Író: Cassandra Clare

Oldalszám: 416

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.

Kiadás dátuma: 2010.06.15.






Clary Fray másra sem vágyik, csak hogy végre ismét normális életet élhessen. 
De vajon mi számít normálisnak, ha valaki démonokat pusztító Árnyvadász, az édesanyja varázslattal előidézett kómában fekszik, és egyszerre vérfarkasok, vámpírok meg tündérek nyüzsögnek körülötte? Clary szívesen töltene több időt legjobb barátjával, Simonnal, csakhogy az Árnyvadászoktól nem szabadulhat - főleg nem jóképű, ámde bosszantó, újonnan megtalált bátyjától, Jace-től. Clary csakis úgy segíthet édesanyján, ha felkutatja a rossz útra tért Árnyvadászt, Valentine-t, aki talán őrült, bizonyosan gonosz - ráadásul az édesapja. 
Amikor a Végzet Ereklyéi közül a másodikat is ellopják, a félelmetes Inkvizítor Jace-t gyanúsítja. Lehet, hogy a fiú tényleg elárul mindent, amiben hitt, és az apja mellé áll?
Őszintén szólva a Csontvárosból nem sok maradt meg bennem, inkább csak ami a filmben van (mert azt már többször is láttam). Nem volt kedvem újraolvasni, ezért gondoltam, lesz, ami lesz, az alapsztorit úgy is tudom, annyit nem változtattak a filmben. Tehát belekezdtem a második részbe.
Azért került ebbe a kategóriába, mivel egyszer már próbálkoztam a sorozattal (amikor felfedeztem a filmet), de annyira nem tudott megfogni a Hamuváros, így félbehagytam. Nem szoktam ilyet csinálni, így elsőre nem is tudtam, hogy mi kerülhetne a kategóriába. (Így újraolvasás közben, arra jutottam, valahol a 100. oldalon hagyhattam abba.)
Nem volt annyira érdekes ez a rész, talán ezért is hagytam abba anno a könyvet. Egy kicsit úgy érzem, hogy töltelék volt. Nem sok izgalom történt, Jace és Clary nem szerethetik egymást, így romantika nem volt. A cselekmény állt, egy helyben tipródtak. Valentine intézkedett, a Klávé nem csinál semmit (amit még mindig nem értek), Claryék pedig csak mászkálnak ide-oda. Egyik démon jön a másik után. Szerintem inkább Démonírtók lenne a jó cím.
A könyvről pedig még annyit, hogy volt benne hiba. Számomra nagyon is zavaró elírások voltak. Szám szerint 9 darab. Ezeket most nem részletezem, aki olvasni fogja lehet észreveszi majd. A könyvben talált email-címekre ezeket a hibákat megírtam. Nem tudom, hogy az új kiadásokban javítva vannak-e ezek, mert én első kiadást olvastam.

Saját könyv? Nem. Könyvtári, első kiadás, ezért egy kissé elhasználódott. (De az a jó, ha egy könyvet sokan olvasnak. :D)

Borító? A csaj túl lett zöldítve és túl vékony, ezért ha letakarjuk a felső felét, akkor tetszik.

Történet? Nekem ez most nem jött be.

Újraolvasom? Hát ha egyszer elolvasom újra a sorozatot, akkor biztos, de az is biztos, hogy nem e miatt a könyv miatt fogom.

Pontozás: történet: 10/6 - Szerintem már nem kell kifejtenem. A háromnegyedénél (kb.) volt néhány izgalmas rész.
borító: 10/5 - Az alsó fele tetszik.

„– Viszont kell, hogy legyen valamid, ami minden Árnyvadásznak van. 
– Undok és bunkó modor? – érdeklődött Simon.” 

„– Jace-hez jöttünk – felelte Clary. – Jól van?  
– Nem tudom – mondta Magnus. – Máskor is szokott mozdulatlanul feküdni a padlón?” 

„– Mit csinálsz? – kérdezte Alec, és letérdelt a világító fal mellé, amilyen közel csak tudott. Jace próbálta emlékeztetni magát, hogy Alec az ilyesféle kérdéseket komolyan is gondolja, ő pedig ezt valaha inkább jópofának találta, mintsem idegesítőnek. Nem sikerült.  
– Gondoltam, ledőlök a padlóra, és fájdalmak közt vergődöm egy darabig – mordult fel. – Pihentet.”

2015. augusztus 5., szerda

Leiner Laura - Bábel



Cím: Bábel

Sorozatnév:

Író: Leiner Laura

Oldalszám: 526

Kiadó: Ciceró

Kiadás dátuma: 2013







Bábel. A legnagyobb nyári zenei fesztivál, valahol Pápa mellett. Mi lehet jobb annál, mint tizenhét évesen, életedben először, egy hetet eltölteni itt a barátaiddal? 
Zsófi többek között azért érkezik, hogy találkozhasson Anthony Kiedisszel, aki a zárónapi koncerten lép fel. Na, de addig még sok minden történik vele, Napsival, Abdullal, Hipóval és Szaszával az Európa, Ázsia, Afrika és Ausztrália színpad körül…  
Bábel. Ha voltál már fesztiválon, azért fogod szeretni, ha még nem voltál, azért.

Tudom, hogy már csak 1 hónap van hátra a nyárból, de azért remélem nem késtem el egy jó nyári könyvet ajánlani. Ez a könyv egyébként is most lesz aktuális (augusztusban van a fesztiválok szezonja nem?)
Ez a  könyv szinte  már kötelező olvasmányommá vált, amit minden nyáron egyszer legalább elolvasok. Miután véget ért az SzJG, nem tudtam elképzelni, hogy egy írótól/írónőtől több könyvet is elolvassak. Mikor megjelent a Bábel, tartottam magam ahhoz, hogy én Laurától nem olvasok többet. Majd, amikor a viccesebbnél viccesebb idézeteket olvastam, beadtam a derekam és elolvastam. Annyira, de annyira örülök így utólag a meghozott döntéseimnek!!
Tehát akkor a könyvről. Csak, hogy tisztázzuk, én nem jártam még fesztiválon és nem is hiszem, hogy megyek, így nem tudom, milyen lehet. Valószínűleg nem igazán ilyen. De mivel nincs viszonyítási alapom, így nem tudok belekötni.
Nagyon érdekes Laurás stílusú történet tele poénokkal, amik egyáltalán nem erőltetettek. A könyv elején levő kis részlet még jobban felcsigázza az érdeklődést. trendi az SzJG miatt, most pedig a blogokat hozta fel.
Tetszett, hogy blogos formátumban írta. Ez által nem egy egyszerű könyv lett, hanem egy teljesen új dolgot adott hozzá az írás fajtáihoz. Eddig a naplóírás volt a
Mindegyik karakter más és más, ezért lesz színes ez a könyv és nem unalmas egyhangú, ahol egy társaság minden tagja mindig ugyanoda akar menni és ugyanazt akarja csinálni. Szerelem is van bőven ebben a regényben is. Olvasás közben teljesen bele tudja élni magát az ember. És egyetértve Zsófival, tényleg olyan, mintha hetek telnének el.
Nagyon jó, pörgős ifjúsági regény, ami kikapcsol nyaralás, otthoni unalom vagy csak dög meleg közben.

Saját könyv? Első olvasásomnál könyvtári volt, majd PDF. Azóta (két éve talán) beszereztem, ami nagyon is jó döntés volt.

Borító? Nekem nagyon tetszik a piros és fekete, így együtt, a fehér pöttyökkel az oldalán.

Történet? Laura újabb nagyszerű műve. Vicces, pörgős. Nagyon nehéz lerakni, még napok közben is.

Újraolvasom? Már többször olvastam. És még fogom is.

Pontozás: történet: 10/10 - nagy kedvenc. Nyáron érdemes elolvasni először, meg másodszor, harmadszor is... :D
borító: 10/10  - ez is nagy kedvenc, pedig a borítók annyira nem szoktak érdekelni, olyan szempontból, hogy melyik a legjobb.

„– Elveszlek, mert kérted, úgyhogy örüljél.”


„Szasza mosolyogva fölém hajolt, de én a mellkasára támasztottam a kezem és megállítottam, akármi is volt a szándéka. – Én csak a gyűrűért jöttem, úgyhogy egy puszi – néztem rá szúrósan, mire elröhögve magát, bólintott. – Na, gyere ide, Kiss-Latter – ragadta meg a derekamat és magához húzva egy óriási puszit nyomott… a számra.”


„– És a macska? – kérdezte. – Nincs macskánk – sóhajtottam lesütött szemmel. – Őt is vitted? – érdeklődött tovább, nem zavarta az apró tény, miszerint nincs macskánk. – Igen, itt van – vonogattam a vállam. – Várj – tartottam a telefont Szasza felé. – Nyávogj. – Mi van? – szaladt fel a szemöldöke. – Nyávogj már! – böktem bele az oldalába. – Miaú – szólt, aztán pislogás nélkül meredt maga elé. – Nem hiszem el, hogy belenyávogtam a telefonba. Józanul.”