Cím: A koronahercegnő
Sorozatnév: A párválasztó-
Író: Kiera Cass
Oldalszám: 376
Kiadó: GABO
Kiadás dátuma: 2015
Olvasási idő: 2015. november 2., 15:34 → 2015. november 7., 12:48
35 UDVARLÓ. 1 HERCEGNŐ. KEZDETÉT VESZI EGY ÚJ PÁRVÁLASZTÓ.
Eadlyn hercegnő kislánykora óta hallhatta a véget nem érő történeteket arról, hogyan ismerkedett meg édesanyja az édesapjával. Húsz éve történt, hogy America Singer benevezett a Párválasztóba, és elnyerte Maxon herceg szívét, akivel azóta is boldogan éltek. Eadlyn mindig is igen romantikusnak találta szülei tündérmesébe illő történetét, habár soha eszébe nem jutott volna a nyomdokaikba lépni. Ha rajta múlik, a házasságot addig halogatja, amíg csak lehetséges.
Csakhogy egy hercegnő sosem rendelkezhet maradéktalanul az élete felett, így bármennyire hevesen tiltakozik is, Eadlyn sem kerülheti el a saját Párválasztóját.
Eadlyn egyáltalán nem számít arra, hogy saját története a szülei meséjéhez hasonlóan boldogan végződik. Amikor azonban megkezdődik a versengés, talán mégis mutatkozik arra némi esély, hogy az egyik udvarló elnyerje a szívét, felfedje az összes előtte álló lehetőséget, és ezzel azt is bebizonyítsa, hogy Eadlyn számára korántsem olyan lehetetlen rátalálni a saját boldogságára, mint azt képzelte.
HÚSZ ÉVVEL EZELŐTT ÉDESANYJA NYERTE EL A KORONÁT.
ELJÖTT VAJON AZ IDEJE ANNAK, HOGY EADLYN HERCEGNŐ IS RÁTALÁLJON AZ IGAZ SZERELEMRE?
A történetünk
Amikor befejeztem a sorozat 3. részét, kutattam kicsit és akkor derült ki, hogy van egy következő rész is. Nagyon megörültem, mert az egyik kedvencem lett a sorozat. Akkor még csak egy hete jelent meg. Aztán valahogy feledésbe merült a könyv. Majd moly-on megláttam, hogy bent van a könyvtárban és már mentem is érte.
Véleményem
Úgy kezdtem neki a könyvnek, hogy mindig azt kerestem, mi történik ugyanúgy, mint az első három részben. Hát, semmi sem volt újra ellőve. Örülök, hogy nem ugyanazt a történetet akarta újra eladni az írónő.
Engem Eadlyn hol irritált, hol pedig teljesen egyet értettem vele. Nagyon idegesített a makacssága és együgyűsége. Megértem, hogy nem akar megnyílni 35 idegen férfinak, ami Jack és Burke miatt érthető is, (Spoileres rész, kijelöléssel olvasható) de amikor jól érzi magát, miért rohan el? Meg azt nem értem, hogy néha belemegy a Párválasztóba, aztán pedig azon gondolkozik, hogy vessen véget neki.
A fiúk közül van egy srác, akinek a legeleje óta szurkolok (szó szerint az elejétől!), de van még 1-2 tippem, akik biztos a top 3-ban (vagy 5-ben) benne lesznek.
Ezt a könyvet is, mint az elődeit, csak úgy faltam. A modern hercegnő stílus még mindig megtalálható benne. Érdekes volt megtudni, hogy milyen érzés a Választónak. Most, hogy már tudjuk milyen a Kiválasztottak, megtudhattuk, mennyire nehéz a másik oldalon állni is. Szerintem az idegőrlő várakozás is ugyanolyan kemény, mint 35 emberből 1-et kiválasztani, aki az életünk végéig velünk lesz.
A történet nagyon gyorsan halad, hiszen a végéig eltelik 1 hónap. Volt, hogy alig tudtam a napokat követni, de sokszor még a napszakon is elgondolkodtam. Az írónő próbált izgalmakat belevinni a cselekménybe, ami jó is volt, mert néha lendített egyet a történetben, de a végére így is elég egyhangú lett. Bár a végét is izgalmasnak szánta Kiera, nekem mégsem lett olyan érzésem, hogy most azonnal folytatnom kell. Mindenesetre várom a folytatást.
Saját könyv? Könyvtári, de még új. Én voltam a második olvasója! *-*
Borító? Nagyon tetszik. Többször is nézegettem. Kicsit olyan télies hatása van, mintha havazna. :-)
Történet? Sok helyen azt olvasom, hogy csalódtak a könyvben, nem hozta a korábbiak szintjét, stb... Bár tényleg nem volt olyan jó, mint az első rész, de attól még jó lett.
Újraolvasom? A folytatásától függ...
Pontozás: történet: 10/9 - érdekes, rejtélyes. Várom, hogy kit választ!
borító: 10/9,5 - majdnem tökéletes. A hátán kicsit furán áll a ruha, de egyébként gyönyörű. Ebből a sorozatból Az elit borítója a kedvencem, de ez is majdnem olyan szép.
„– De a matek jó mulatság.
– A matek és a jó mulatság szavak együtt oximoront alkotnak.”
„Szerettem édesapámat.
De magamat is.
És saját magammal sokkal hosszabban kell együtt élnem.”
„Anya lépett be derűs arckifejezéssel, s apa is elégedett képpel követte. Önkéntelenül is eszembe jutott, hogy ez mindig így volt. Állami rendezvényeken vagy fontos vacsorákon anya apa mellett, vagy közvetlenül mögötte állt. De amikor egyszerű házaspárként mutatkoztak – nem mint király és királyné –, akkor apa mindig előreengedte.”
