46. könyv - Ami megríkatott: Jenny Han - Nincs nyár nélküled

Cím: Nincs nyár nélküled

Sorozatnév: Nyár trilógia

Író: Jenny Han

Oldalszám: 259

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.

Kiadás dátuma: 2014.11.25.

 „Ebben a könyvben mindaz benne van, amire egy lánynak szüksége lehet nyáron.”  

Belly eddig minden egyes nyarát Cousins Beachen töltötte, élete azonban most fordulóponthoz érkezett. Mivel Conraddal való rövid kapcsolata gyászos véget ért a télen, életében először otthon fogja tölteni a nyarat. 

Legjobb barátnője, Taylor remek tervekkel áll elő: hajókázás, sütkérezés a medence partján, új fiúk, akikre rá lehet kattanni. De amikor Jeremiah felhívja a hírrel, hogy Conrad eltűnt, látszólag minden a nyaraló felé sodorja Bellyt.  

Vajon még egy nyarat eltölt azzal, hogy a fiú után fut, vagy végre képes lesz elengedni őt?

Valójában nem sírtam el magam rajta. De én nem is vagyok az a fajta ember, aki elsírja magát egy könyvön. Igaz, szokásom ugrálni, rohangálni vagy egyszerűen órákig mosolyogni, ha izgalmas, vidám résznél tartok.
Amikor olvastam, már nem tudom melyik résznél, de valamikor amikor Susannah-ról volt szó és fejezet vége volt, olvasás közben ittam egy kortyot, azt hiszem és éreztem, hogy ez most egy nagyon szomorú rész volt és tudtam, hogy ha síros típus lennék elbőgném magam.
Az előző rész nem igazán tetszett. Nem volt semmi tartalma, de megértettem, persze, hogy miért, de akkor sem fogott meg. A folytatás már jobb volt. Susannah halála és a gyászuk mélyítette ezt a könyvet. Sokkal több mindent csináltak ezen a nyáron, mint az előzőn, vagy legalábbis nekem több jött át ebből a részből.
Conradot nem bírom. Ez egyszerű tény és nem hiszem, hogy a harmadik rész ezen változtatni tudna. Én Jeremiah rajongó maradok. Belly eléggé gyerekesen viselkedik (mondom ezt én... na, jó inkább hagyjuk...), mivel azok után is koslat Conrad után, hogy ő megmondta, hogy nem ÉRDEKLI. Nem hiszem el, hogy nem tud elszakadni, ettől az elszigetelődő sráctól, miközben Jeremiah nagyon is igazából szereti. Remélem végül Belly Jeremiah-t választja végül.

Saját könyv? Nem és még mindig nem tudtak rávenni, hogy valaha beszerezzen. Ez eddig egy egyszer olvasós sorozat számomra.

Borító? Még mindig nem tetszik. Ugyanaz a problémám (lásd A nyár amikor megszépültem értékeléséél), de ez már nem fog megváltozni, így valószínűleg a harmadik részre is ugyanezt fogom írni.

Történet? Rövid időről, talán 4 napról szólt, de mégis valahogy több minden történt benne, mint az előző részben. Kevesebb volt az évekkel ez előttikre a visszapillantás, inkább Susannah-ról szólt a visszaemlékezés.

Újraolvasom? Nem valószínű. Mint már korábban említettem, egyszer olvasós könyvnek tartom.

Pontozás: történet: 10/7 - egy kicsivel jobb volt az előzőnél, de még mindig nem az igazi.
borító: 10/5 - még mindig nem tetszik.

47. könyv - Amiről rosszat hallottál: Jenny Han - A nyár, amikor megszépültem

Cím: A nyár, amikor megszépültem

Sorozatnév: Nyár trilógia

Író: Jenny Han

Oldalszám: 256

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.

Kiadás dátuma: 2014.04.29.

„Ebben a könyvben mindaz benne van, amire minden lánynak szüksége van nyáron.”  

Ahogy beköszönt a nyár, Belly maga mögött hagyja az iskolai életét, és Cousins Beachre menekül, oda, ahol élete minden eddigi nyarát töltötte. A nyaralóban nemcsak otthon érzi magát, távol az otthontól, de a számára legkedvesebb emberek veszik körül: Susannah, édesanyja legjobb barátnője a fiaival, Conraddal és Jeremiah-val. Belly azóta üldözi a szerelmével Conradot, amióta az eszét tudja, de mindennél jobban reménykedik abban, hogy ez a nyár más lesz, mint a többi. Bár megjelenik egy új srác, Cam, aki egy kicsit elvonja a figyelmét, és Conrad testvére, Jeremiah is sóvárgó pillantásokat vet rá, Belly szíve már Conradé.  

Vajon a fiú is neki szánja az övét? Tényleg olyan nyár áll előttük, amely mindent megváltoztat?

Már nem nagyon emlékszem, hogy találtam rá a könyvre, de a fülszövege eléggé tetszetős volt, így úgy döntöttem, elolvasom. Ez régebben volt (annyira azért nem, talán másfél vagy egy hónapja) és most, hogy elkezdődött a nyár, a ballagásom előtti napon elkezdtem olvasni. Mikor már a felénél tartottam, ránéztem az órára, hogy egyáltalán hány órája olvasom. Kb. olyan 4-5 órája bújhattam a regényt, közben néha gépeztem pár percet, vagy ittam valamit, de olvastatta magát. Ez jó értelemben is lehet venni, de ebben a helyzetben nem annyira volt az. Szerintem csak azért olvastam ilyen sokáig egybefüggően, mert vártam, hogy beinduljanak az események, hogy történjen végre valami izgalmas. Nem igazán történt benne semmi különleges, de igazából ez a lényege, mivel nyár van és ilyenkor (én legalábbis) nem csinálok semmi érdekfeszítőt.
Összességében egy egyszerű, hétköznapi nyári történet, ami úgy lett megírva, hogy elolvassam a következő részét. De most az egyszer nem azért folytatok egy könyvet, mert izgalmas volt a befejezése, hanem mert érdekel végül mi lesz a fiúkkal főleg Jeremiahval, mert ő lett a kedvencem. Belly annyira nem fogott meg, így ő csak azért izgat, hogy a kedvenc fiúmat választja-e majd.
Jó volt, hogy nem csak egy nyárról olvashattunk, hanem korábbi nyarakba is visszaemlékezett, ezáltal magyarázva bizonyos mondatokat, párbeszédeket, utalásokat.

Saját könyv? Nem és ha nem lesz izgalmasabb a többi része, akkor nem hiszem, hogy be fogom szerezni ezt vagy a trilógia többi részét.

Borító? Az emberek nem igazán tetszenek rajta, a napsugár zavarja a hátrébb álló srác megcsodálását. Az angol cím nagyon szép, főleg a pretty felirat, de esetleg én magyarul olvasnám, így annak a címe nagyobb kéne, hogy legyen. Összességében nem tetszik semmi rajta, csak a pretty szó kinézete.

Történet? Elismerem, hogy a nyarak annyira nem izgalmasak, mint mondjuk egy iskolaév, de azért több dolog is történhetett volna benne. Remélem a következő rész izgibb lesz.

Újraolvasom? Nem hiszem. Egyszer elég volt, könnyed nyár eleji olvasmánynak, de a közeljövőben nem fogom újraolvasni.

Pontozás: történet: 10/6 - minél többet gondolkozom a történetén annál kevesebb tett, program jut eszembe, amit Bellyék csináltak.
borító: 10/5 - a nap illik a nyárhoz, mert a naplementét ehhez az évszakhoz szokták csatolni mintha nem menne le a nap minden egyes alkalommal télen, ősszel vagy tavasszal. A szerelmi sokszöget jól jelképezi a lány középen és a két srác mellette bár egy fiú lemaradt a képről (merthogy 3-an voltak)