2016. július 1., péntek

Szemfényvesztők (2013)

Ezzel a bejegyzéssel szeretnék elkezdeni egy új részt a blogon, ahol filmeket, esetleg sorozatokat mutatnék be és mondanám el, hogy nekem hogy tetszettek. Ez az ötletem úgy jött, hogy mostanában amikor nem olvasok, rengeteg sorozatot nézek, régebben pedig nagyon sok filmek néztem meg. Remélem ti is kedvet kaptok majd egy-egy film megtekintéséhez. A filmnézéseimet a Snitten láthatjátok, a sorozatokat pedig a Sorozatkövetőn jelölöm. Ennyi is lenne a bevezetése az új részlegnek, kezdjünk is neki az első filmnek.


„Jöjjenek közelebb! Még közelebb! Mert minél többet vélnek látni, annál könnyebb lesz Önöket becsapni. Mert mit jelent látni? Hiszen hiába néznek, valójában szűrik a látványt, értelmezik, jelentésekre vadásznak. Én pedig fogom az Önöktől kapott legbecsesebb ajándékot, a figyelmüket és Önök ellen fordítom.”

IMDB link a képre kattintva
Eredeti cím: Now You See Me
Hossz: 1 ó 55 p (115 p)
Korhatár: 12
Címkék: Krimi, Misztikus, Thriller

A történet elején megismerkedhetünk négy főszereplőnkkel, akik már az első percekben elkápráztatnak minket egy-egy trükkel. Először J. Daniel Atlasszal ismerkedünk meg Chicagóban, hétfőn. Ezután kedden már New Orleansban járunk, ahol Merritt McKinney tart előadást. Szerdán már New Yorkban utazunk egy kompon, ahol Jack Wilder mutat be egy teljesen átlagos trükköt... vagy mégsem? Másnap Los Angelesben nézzük Henley Reeves szinte már ijesztő trükkét.
Ez a négy bűvész messzebb nem is lehetne egymástól, teljesen idegenek, élik az életüket. Ám egy nap összehívja őket egy titokzatos valaki egy kártyával amin csak a cím és az időpont található. Mind találkoznak a megadott helyen, de nem találnak mást csak egy vázát és egy szál rózsát. Ám amikor a rózsát berakják a vázába, beindul egy kivetítő és tervrajzok kezdenek el cikázni előttük. Tervrajzok egy nagyszabású trükkhöz, amit együtt kell kivitelezniük, ezért összeállnak és így lesz belőlük a Négy Lovas.
A csapat egy évvel későbbi Las vegasi előadásuk során kirabol egy francia bankot, a pénzt pedig szétosztja a nézők között. Erre a trükkre már az FBI is felfigyel és elkezdenek nyomozni a Négy Lovas után. Dylan Rhodes ügynök még az egykori bűvészt, Thaddeus Bradley-t is felkéri, hogy segítsen nekik leleplezni főszereplőinket.
Bizonyítékok hiányában az FBI kénytelen szabadon engedni a Négy Lovast, akik következő előadásukban megint a pénzzel bűvészkednek. Az FBI eközben titokban tovább nyomoz, de a négy bűvész mindig előttük áll egy lépéssel.
A film végére megtudjuk, sikerül-e elkapni a Négy Lovast. Hogy mi volt a céljuk ezekkel a trükkökkel. És hogy az FBI-nak miért nem sikerült egyszer sem rajtakapnia a bűvészeket.


Először a barátnőimmel láttam a filmet. Igazából véletlenül találtunk rá, amikor néznivalót kerestünk magunknak és az előzetes megnézése után jó filmnek tartottuk, úgyhogy megnéztük. Imádtam! A film minden egyes perce izgalmas és rejtélyes. Minden pillanatban történik valami látványos és még alig sikerül felfognod, hogy mi történt már jön a következő trükk.
Azok a részek pedig, ahol elmagyaráznak egy-egy trükkök, lesokkolnak. Még úgy is, hogy egy filmről van szó, ergo a trükköket nem kell ténylegesen megcsinálniuk, teljesen élvezhető, az ember egyszerűen beleéli magát. És amikor rájössz, hogy tényleg hogyan csinálták a trükköt, az jut eszedbe, hogy „Jé, ez annyira egyértelmű, mégis miért dőltem be neki?”. Valószínűleg azért, mert túl közel jöttél.
Végigcsodáltam a film minden egyes percét. Hihetetlenül látványos és érdekfeszítő trükkökkel teletűzdelt film. Az utolsó 10 percben pedig csak fogtam a fejem a végkifejleten. Óriási csavart tettek a készítők a történetbe, ami még a trükkök leleplezésénél is jobb.
Amennyiben nem szeretnétek, hogy függővége legyen a filmnek, kapcsoljátok ki, amikor kezdődik a stáblista. Ám hogyha kínozni akarjátok magatokat, nyugodtan nézzétek végig a stáblistát, mert van egy 5 perces ráadás jelenet, ami egy második rész lehetőségét kínálja, ami ugyebár nemrég jött ki a mozikban.
Szerintem egy nagyszerű film, ami nagyon jó egy unalmas estén. Ráadásul többször megnézhető film, egyszerűen nem lesz unalmasabb. 5/5

2016. június 25., szombat

Tamara Ireland Stone: Elválaszt az idő




Cím: Elválaszt az idő
Sorozatnév: Elválaszt az idő
Író: Tamara Ireland Stone
Oldalszám: 384
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás dátuma: 2013. 12. 18.
Olvastam: 2016. május 3., 10:41 → 2016. május 17., 00:05







Szeretni valakit nehéz.
De még nehezebb, ha nem csak a távolság áll közétek, hanem az IDŐ is.

FELEMELEM A FEJEM, ÉS EGYENESEN RÁNÉZEK. Most még félszegebben mosolyog, de ugyanolyan kedvesen. Mintha tudná, ki vagyok. Őszintén. Ettől olyan érzésem támad, hogy talán érdemes lenne megismerni, és önkéntelenül visszamosolygok rá.
Még akkor is vigyorgok, amikor befordulok a következő kanyarban. Aztán – mielőtt végiggondolhatnám, mit csinálok – félúton hátrafordulok, és ismét rápillantok.
Eltűnt.
Megpördülök, és a futópályát pásztázom a tekintetemmel. Aztán a padokhoz futok. A lépcső aljánál egy pillanatra megállok, és eltűnődöm, vajon ott volt-e egyáltalán. De végül csak összeszedem a bátorságom, és megiramodom felfelé.
Nincs ott, de biztosan tudom, hogy ott volt. Otthagyta a nyomát: a friss hó összepréselődött azon a helyen, ahol ült. Alul pedig ott a két lábnyom.
És akkor feltűnik még valami.
A saját lábnyomaim egyértelműen kivehetőek körülöttem a porhóban, az ő nyomai azonban nincsenek sehol. Pedig ott kellene lenniük, kétszeresen is – hiszen egyszer odament a padhoz, aztán pedig elment onnan. De sehol semmi, csak a vastag, szűz takaró.

A történetünk
Ezt a regényt már évekkel ezelőtt kinéztem magamnak. Valamiért teljesen elfelejtődött, nem volt hozzá kedvem és már nem is igazán érdekelt a történet. Viszont a Book Bloggers' Challenge-nek és Netra_K-nak hála végre eljutottam addig, hogy elolvassam.



Véleményem
Őszintén szólva, úgy álltam neki a könyvnek, hogy nem sok kedvem volt hozzá. A történet nagy része 1995-ben játszódik, ezért is tartottam tőle, hogy unalmas lesz. Számomra az a dátum rég volt, én még nem is éltem. Viszont belekezdtem, mert adni szerettem volna egy esélyt. A regény eleje egy kissé tényleg vontatott volt és már alig vártam, hogy beinduljanak a dolgot. Aztán valamikor a harmadánál egy óriási csavart tett a könyvbe az írónő. Attól a pillanattól kezdve csak úgy faltam az oldalakat. Alig bírtam letenni, ami látszik is, mivel éjfélig olvastam (egyébként egy keddi napon, iskolaidőben, de egyértelműen megérte).
Tetszett Anna falán a térkép, amin jelölte, hogy merre járt. Nagyon ötletesnek találtam és még központi szerepe is volt a történetben. 
Olvasás után rájöttem, hogy az éppen olvasott könyvek, mennyire hatással vannak a hangulatomra, kedvemre is. Itt volt például Anna reggeli futásai. Tudni kell rólam, hogy én nagyon lusta vagyok, nem szeretem a tesit és futni se, de a regény közben elterveztem, hogy én is elmegyek majd futni. Aztán végül nem lett belőle semmi, mivel hétvégén esett, aztán pedig elmúlt a könyv hatása.
Nagyon szerettem Bennett és Anna történetét. A könyv végénél nagyon izgultam, mi lesz velük és végül megtetszett ez a könyv is.

Saját könyv? Nem, és szerintem nem is fogom megvenni. Legalábbis egyelőre vannak könyvek, amiket jobban szeretnék.

Borító? 10/4 - Nem igazán tetszik a borítója. Az angol cím szokás szerint túl nagy. A lány pedig kicsit furán mutat.

Történet? 10/7 - Az elején lassan indulnak be a dolgok, de a második fele nagyszerű volt. Romantikus, tele izgalommal.

Újraolvasom? Most nem sok esélyt látok rá, de egyszer talán.

„Az élet vagy vakmerő kaland, vagy semmi.”

„Bárhová elvihetsz. Vagy sehová. Egy a lényeg: ahol te vagy, ott akarok lenni én is.”

„– Ez mi? – kérdezem, és az egyik zsákra mutatok. 
– Ez? Ez egy hátizsák, Anna. 
– Igen, azt látom, köszönöm. De mire szolgál? 
– Neked hoztam. 
– És mi van benne? 
– Hm, lássuk csak! Nálad van az ebéd. És a cipők. Meg a szíjak. A felszerelés többi részét én viszem. 
– Felszerelés? 
– Kötelek, karabinerek. 
– Azért hoztál el ilyen messzire, hogy megölj, és aztán eltemess?”

„Nem hiszem, hogy vissza tudnék menni egy olyan életbe, amiben te nem vagy jelen.”

A könyv ismertetője

2016. április 11., hétfő

Udvarlás könyvekkel könyveknek

Ezt a book taget Theanaa, a moly oldalán találtam és mivel megtetszett gondoltam kitöltöm.



1. Lépés - Kölcsönös vonzalom
Egy könyv, amit a borítója miatt vettél meg

Nem szoktam találomra könyvet venni...

2. Lépés - Első benyomás
Egy könyv, amit a fülszövege miatt szereztél be

Így elsőre Brigid Kemmerer: Storm - Vihar c. könyve ugrott be.

3. Lépés - Csábítás
Egy könyv csodálatos írással 

Erre most így nem jutott eszembe semmi...

4. Lépés - Első randi
Egy első rész, ami után a sorozat többi részét is olvasni akartad

Mivel az előttem kitöltők is többet jelöltek így én is ezt teszem:
- Richard Paul Evans: A 25-ös cella foglya (bár ezt azóta sem tudtam folytatni, pedig már 2 éve, hogy olvastam)

5. Lépés - Éjszakai telefonálások
Egy könyv, amit egész éjszaka olvastál

Nem szokásom egész éjszak olvasni, de azért van olyan, hogy inkább alszom egy órával kevesebbet, csak még egy fejezetet hadd olvassak el... Ki ne ismerné ezt?
Legutóbb Tavi Kata: Táncvarázs c. könyve miatt maradtam fent többször is.

6. Lépés - Mindig rád gondolok
Egy könyv, amit nem tudsz kiverni a fejedből

Pár napja fejeztem be Joss Stirling: Léletársak - Sky könyvét. Utána egy napig nem akartam semmit sem olvasni vagy nézni, mert semmi sem tartottam elég érdekesnek...

7. Lépés - Testi kapcsolat
Egy könyv, aminek imádod az érintését

Legutóbb Anne Eliot: Toplistás szerelem könyvét tapiztam. Amikor megérkezett, ez volt az első dolgom, hogy nézegessem a borítót, szagolgassam a belsejét és simogassam a dombornyomást... :)

8. Lépés - A szülőkkel való találkozás
Egy könyv, amit családodnak és barátaidnak is ajánlanál

Itt megint Joss Stirling Lélektársak sorozatát említeném, illetve Kerstin Gier Időtlen szerelem trilógiáját. De persze embertől is függ, hogy mit ajánlok neki.

9. Lépés - Közös jövő
Egy könyv, vagy sorozat, amit sokszor újra fogsz olvasni a jövőben

Ebből is többet sorolnék:

10. Lépés - Oszd meg a szeretetet!
Kiket jelölsz?

Akik eszembe jutottak, azok közül mindenki megcsinálta már ezt a taget, kivéve Hédit. Úgyhogy szeretném őt kihívni. Kíváncsi vagyok a válaszaidra! :)

2016. március 31., csütörtök

Rick Yancey - Az ötödik hullám





Cím: Az ötödik hullám
Sorozatnév: Az ötödik hullám-trilógia
Író: Rick Yancey
Oldalszám: 466
Kiadó: Cartaphilus
Kiadás dátuma: 2014
Olvasási idő: 2016. február 13., 19:40 → 2016. február 22., 20:11






Az első hullám nyomán sötétség támadt. 
A második hullámot csak a szerencsések élték túl. 
A harmadikat pedig a szerencsétlenek. 
A negyedik után egyetlen szabály maradt: ne bízz senkiben! 
Cassie egy lépést sem tesz a következők nélkül: Luger, M-16-os gépfegyver, lőszer és Bowie-kés. Ennivaló, víz, hálózsák és körömcsipesz csak ezek után következik a listán. 
Cassie tizenhat éves, a néptelen országúton menekül. Rajta kívül már nem sokan vannak életben a Földön. Menekül a lények elől, akik embernek látszanak, és akik megölnek minden útjukba kerülőt. Akik több hullámban pusztították az emberiséget. Nem tudjuk, kik az idegenek. Nem tudjuk, miért akarják megsemmisíteni világunkat. Csupán egyvalami világos: mindenkit ki akarnak irtani. 
Cassie családja túlélte az első és a második hullámot. A harmadik és negyedik viszont már nem kímélte őket. Cassie most az ötödik hullámmal néz farkasszemet: vagy öl, vagy megölik. „Csak akkor maradsz életben, ha egyedül maradsz” – ez a meggyőződése. De aztán találkozik Evannel, aki elbűvölő és titokzatos, és egyedül ő segíthet Cassie-nek, hogy valóra váltsa az öccsének tett ígéretét. A lány választásra kényszerül bizalom és csüggedés, harc és megadás, élet és halál között. Föladja vagy fölveszi a harcot?

A történetünk: Nagyjából két éve, hogy rátaláltam a könyvre. Akkoriban még nem molyon keresgéltem olvasmányok után, így már nem emlékszem, hogy került elém. A fülszövege miatt voltam kíváncsi rá, mivel kicsit hasonlított A negyedikhez, amit akkoriban olvastam. Arra nem is figyeltem, hogy ez Sci-fi és nem fantasy, mint a Lorieni-krónikák. Aztán valahogy feledésbe került az egész, majd most, hogy jött a film, gondoltam elolvasom, mielőtt megnézem.
Véleményem: Amikor elkezdtem olvasni, hallottam, hogy a film elég rossz lett, de a könyv jobb nála. Így gondoltam biztos élvezni fogom, mivel az előzetes alapján tetszett a film. Viszont olvastam molyon olyan értékeléseket is, amik azt mondták, hogy unalmas, vontatott regény. De hát ugye ízlések és pofonok... úgyhogy érdeklődve fogtam hozzá.
Ezt most egy kicsit furán olvastam, mivel amikor épp nem bújtam a könyvet, akkor nem is volt hozzá kedvem. De amikor hozzáfogtam, kíváncsi lettem és nehéz volt elszakadnom a történettől, amikor pedig sikerült, megint nem volt hozzá hangulatom.
Cassie visszaemlékezései segítettek abban, hogy megtudjam, hogy kezdődött az invázió. És bár ez kicsit unalmasabb volt, mégis sokat segített. Cassie mellett volna egy másik személy is mesélt magáról. Ez a szál élénkítette a könyvet.

Saját könyv? Nem, viszont most ezt nem biztos, hogy be fogom valamikor szerezni.
Borító? 10/6 - Leginkább közömbösnek mondanám. Egészen letisztult, visszafogott. Utal a regény történéseire mégsem viszi túlzásba. A filmes borító nem igazán tetszik.
Történet? 10/7 - Élveztem, de nem igazán fogott meg. Ennek ellenére végig fogom olvasni a sorozatot.
Újraolvasom? Ezt most még nem tudom eldönteni.

„– Az egész tábort felrobbantották, valamiféle zöld bombával… – Várj egy picit – emeli fel egyik nagy kezét. – Egy zöld bomba? 
 
– Nem most találom ki.  
– De hát mégis, miért zöld?  
– Mert a zöld a pénz, a fű, a falevelek és a földönkívüli bombák színe. Hát honnan a pokolból tudhatnám, miért volt zöld?”

„– Minden rendben? – kiáltok fel neki. 
– Aha. Definiáld, mi az, hogy „rendben”. 
– A rendben azt jelenti, hogy nem fogsz elvérezni. 
– Rendben vagyok.”

„Vajon miért kapták fel az emberek a sört meg a szódát, a pénzt a pénztárgépekből és a széfből, a lottószelvényeket, miközben otthagyták a két raklapnyi ivóvizet, ami a hátam mögött volt? Mégis mit gondolhattak? Eljött az idegen apokalipszis. Fogd a sört, és fuss?”

2016. március 28., hétfő

Jennifer L. Armentrout - Opposition





Cím: Opposition
Sorozatnév: Luxen
Író: Jennifer L. Armentrout
Oldalszám: 384
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
Kiadás dátuma: 2015.06.04.
Olvasási idő: 2015. december 6., 13:27 → 2015. december 12., 13:37





Katy tudja, hogy a luxenek érkezésének éjszakáján a világ megváltozott.
Nem hiszi, hogy Daemon örömmel fogadja a saját fajtáját, hiszen a luxenek azzal fenyegetőznek, hogy minden embert és hibridet kiirtanak a Földön. Azonban a jó és rossz közötti választóvonal elmosódott, a szerelem pedig könnyen a végzetévé – mindannyiuk végzetévé – válhat.
Daemon mindent megtesz, hogy megmentse, akit szeret – akkor is, ha ez egyenlő az árulással.
Egy valószerűtlen ellenséggel kell társulniuk, hogy esélyük legyen túlélni az inváziót. Azonban amikor már lehetetlen eldönteni, ki van mellettük és ki ellenük, a világ összeomlik körülöttük. Talán fel kell áldozniuk mindent, a legdrágább kincsüket is, hogy a barátaik és az emberiség fennmaradását biztosíthassák…
A Földön háború dúl. És akármi lesz a vége, az életben maradottak számára a jövőben minden megváltozik.

A történetünk: A Luxen sorozat befejező kötetét már nagyon vártam és bár nem sokkal az után jelent meg, hogy én elolvastam az első 4 részt, mégis vagy fél évvel később jutottam hozzá. Az elolvasására az is ösztönzött, hogy a Book Bloggers' Challenge keretein belül Amalthya ezt a könyvet választotta nekem.



Véleményem: Az előző rész befejezése, a korábbiakhoz hasonlóan szintén sok kételyt vetett fel. Hiszen egy függővégnél nem lehet tudni mi lesz a szereplők sorsa, főleg nem, hogyha egy befejező kötetről van szó. A sorozat kezdeti lendületét nem igazán tudta hozni. Bár az igaz, hogy izgalmas volt, de egy történet utolsó könyvétől többet vártam volna. Tudjátok, amikor van egy nagy finálé és még a lapozás is túl sokáig tart, annyira érdekel, hogy mi fog történni... Ez nekem most sajnos kimaradt. Természetesen volt mindent eldöntő harc, de nem tudtam annyira beleélni magam...
Amikor az arumok összecsaptak, Katy csak állt egy helyben és bámulta a harcot, ezért nem tudtam beleélni magam, mivel én is csak külső szemlélő tudtam lenni, mint Daemon és Katy. Ráadásul, amikor elértem ehhez a ponthoz, már nagyon untam, hogy folyton „szólítja a Forrást” meg össze-vissza futkároznak, aztán pedig hullafáradtan esik össze. Megértem, hogy kifárad, de ennyiszer már idegesítő volt. (Spoiler, kijelöléssel olvasható)
Összességében nem volt annyira rossz, de valahogy mást vártam. Nem is tudom mit pontosan, de nem ilyen befejezésre számítottam, egy kicsivel több izgalomra gondoltam.

Saját könyv? Nem. Nagyon örültem, amikor beérkezett a könyvtárba.
Borító? 10/7 - a címben nem véletlenül nincs benne a magyar cím. Mivel a borítón szinte alig látszik, így a könyvet én is az angol címén hívom. Ez nem tetszik annyira. Nem értem miért lett más pont az utolsó rész. Tudom, hogy van egy új kiadás az eredetibe, ahol így néz ki, de lehetett volna az egész sorozat hasonló. Így elég furcsán néz ki az első három rész az utolsó kettő mellett.
Történet? 10/8 - kicsit unalmas és vontatott volt.
Újraolvasom? Bár nem pont ezért a részért, de mindenképp el fogom még olvasni a sorozatot.

„– Nem is tudom – nyomtam az ujjaimat a halántékomhoz. – Most jó hasznát vehetnénk a Bosszúállóknak.  
– A francokat. Ide már Loki kell – morogta Daemon.  
Eaton tábornok felvonta a szemöldökét.  
– Nos, sajnálatos módon a Marvel-univerzum nem valódi, úgyhogy…”

„Jézus, hiszen az életünk egy nyavalyás disztópia lesz!”


„– Nagy szíved van cica – mondta aztán, miközben az ajkunk még mindig összeért. – Ezt szeretem benned a legjobban. Na igen, a cuki testednek is nagy rajongója vagyok, de a szíved teszi teljessé a csomagot, masnival, meg minden. Ettől vagy tökéletes a számomra.  
Rábámultam, visszapislogtam a szemembe szökő könnyeket.  
– Néha… néha olyan csodálatos dolgokat mondasz!  
– És szeretem a saját kezem látványát is, a fenekeden.  
Erre kitört belőlem a nevetés.”
„– Öt másodpercet adok, hogy elereszd, a fenébe. Egy. Négy. Öt…  
Lotho elengedte Katet, és szembefordult velem.  
– Szerintem te nem tudsz számolni.  
– Szerintem meg te nem akarsz élni.”

2016. március 26., szombat

Jennifer L. Armentrout: Origin - Eredet





Cím: Origin
Sorozatnév: Luxen
Író: Jennifer L. Armentrout
Oldalszám: 432
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
Kiadás dátuma: 2014.11.25.
Olvasási idő: 2015. május 22., 14:39 →2015. május 28., 16:38






Daemon bármit megtenne, hogy visszakapja Katyt.
Sikeresen behatoltak a Mount Weatherbe, ám az akciónak katasztrofális vége lett. Katy elszakadt tőlük. Elvették. Daemon számára most minden arról szól, hogyan lehetne megtalálni.
Söpörje el, aki az útjába áll? Kérdés nélkül.
Perzselje fel az egész világot, hogy megmentse Katyt? Boldogan.
Tárja fel az emberiség előtt, hogy idegenek élnek közöttük? Örömmel.
Katy számára csak a túlélés marad.
Ellenségektől körülvéve az egyetlen, amit tehet, ha igazodik a helyzetéhez. Még a Daedalusban sem mindenki őrült… de a csoport céljai rémítőek, és amit elárulnak, felzaklató. Kik az igazi rosszak? A Daedalus? Az emberiség? Vagy a luxenek?
Ők ketten együtt bármivel szembenéznek.
A legveszedelmesebb ellenség azonban mindig is jelen volt. Amikor kiderül az igazság, és a hazugságok fala összeomlik, melyik oldalra kerül majd Daemon és Katy?
Együtt maradnak egyáltalán?

A történetünk: Mivel egy sorozat 4. részéről van szó, így nincs nagyon mit magyaráznom azon, hogy találtam rá.

Véleményem: Számomra ez a folytatás nem jött be annyira. Kissé vontatott lett, a helyszín miatt. Szinte az egész történet egy épületben játszódik. Az Opál brutális függővége után, egy kicsit visszaesett az izgalom. Persze, Katy és Daemon miatt nem volt azért teljesen unalmas. Ebben a könyvben az írónő inkább információkat oszt meg velünk, sok mindent megismerünk a Deadalusról. A regény vége felé viszont begyorsulnak a dolgok. A lelassult történések után, egész jó befejezést kapott a regény, amitől megint alig vártam, hogy végre folytathassam a befejező kötettel és megtudjak, hogy ennyi minden után mi vár árjuk végső csapásként.

Saját könyv? Nem, de a sorozatot nagyon szeretném egyszer beszerezni, és mivel ez is beletartozik, így ezt is.
Borító? 10/6 - Tóth Pepe nagyon jó Daemon, ezzel nem vitatkozom. De mivel szinte teljesen más, mint az előző könyvek, így ez nem igazán tetszik.
Történet? 10/7 - Kicsit lassú, amolyan töltelék kötetnek éreztem.
Újraolvasom? Mivel sorozatról van szó, így nagy rá az esély.

„A világot is felégetném, hogy megmentsem őt!”

„– Mondd ki! – suttogtam. 
A keze felsiklott a gerincemen, beleborzongtam. 
– Mit mondjak, cica? 
– Tudod te azt. 
Daemon a hajamba temette az állát. 
– Szeret…em a kocsimat, Dollyt. 
– Ez nem az volt – mosolyodtam el. 
– Ó – felelte eltúlzott ártatlansággal. – Szeretem a Szellemvizsgálókat. 
– Mekkora seggfej vagy! 
Daemon halkan felnevetett. 
– De azért szeretsz. 
– Igen. – Csókot nyomtam a vállára. Hallgatott, de éreztem, hogy felgyorsul a szívverése. Az enyém követte. 
– Szeretlek – jelentette ki rekedtesen. – Jobban, mint bármi mást.”

„– Megígérem, hogy nem ez lesz a jövőnk, cica. Biztosítani fogom számodra a jövőt. Egy normális életet. 
– Nem akarok normális életet – válaszolta gyanúsan csillogó szemmel. – Csak egy életet, veled.”

„Harmadszorra olvastam el az új nevemet, és még mindig nem hittem el. Valamiképpen ismerős volt. 
– Anna Whitt? 
– Én választottam a neveket – jelentkezett Dee ültében. 
Kezdtem érteni. 
– Mi a tiéd, Daemon? 
Ő is kinyitott a tárcát, és elvigyorodott. 
– Kaiden Rowe. Hm. Jól hangzik.”

A könyv trailere
 

2015. december 15., kedd

A 2015-ös kihívásról...

Már egy ideje gondolkozom, mi legyen az év elején elkezdett 50 könyves kihívás sorsa.
Amikor elkezdtem, nagyon tetszett és úgy gondoltam, sikerülni fog, élvezni fogom. Kezdetben jól is haladtam, aztán elkezdődött az iskola. Mint már korábban is említettem, nyelvi előkészítős osztályba járok, így rengeteg szót és szöveget kellett tanulnom. Emiatt sajnos voltak napok, amikor ki se nyitottam egy könyvet. Reggelente, iskolába menet, szünetekben, délután és még elalvás előtt is tanultam vagy átnéztem a szavakat. Azóta egy kicsit több időm lett, talán azért, mert belejöttem a tanulásba, így folytattam a kihívást is.
Mostanában számolgattam kicsit és arra jutottam, hogy túl sok a könyv. Vagy esetleg túl kevés az időm. (Ez valószínűbb, mivel könyvből sosincs túl sok :D) Mindenesetre a kihívás nem fog sikerülni. :( Jelenleg úgy állok vele, hogy minden nap el kéne olvasnom egy könyvet, ahhoz, hogy teljesítsem. Másik okom a befejezésre, nem más, mint, hogy már nem élvezem. A szoros határidő, a kötelezően kiválasztott könyvek elvették a kedvem az olvasástól. Úgyhogy ezennel befejezem a kihívást. A kiválasztott könyveket persze el fogom olvasni, de szeretnék felszabadultabban olvasni, időt szakítani a blogra is, mert sajnos (mint már ezt is többször mondtam) arra sincs időm.
A bloggal kapcsolatban pedig úgy döntöttem, hogy lesz olyan könyvértékelés, amit korábban olvastam, de nem fogom az összes eddigi olvasmányaimat értékelni, mert ugye nem visszatekinteni kell, hanem a jövőre koncentrálni. :)