Cím: Ónix (Onyx)
Sorozatnév: Luxen (Lux-novel)
Író: Jennifer L. Armentrout
Oldalszám: 472
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
Kiadás dátuma: 2013.12.11.
Amikor az első rész véget ért, nem nagyon gondolkodtam el rajta, egyszerűen fogtam és kinyitottam az Ónixot. Könnyebb volt befejezni az Obszidiánt, tudva hogy a polcon vár a következő rész. Általában mindig figyelek rá, hogy ha esetleg egy sorozatot olvasok, a folytatás is meglegyen a közelemben.Daemon Blackkel összekapcsolódni szívás...Ráadásul nemrég eltökélte, hogy bebizonyítja: amit irántam érez, az nem csupán bizarr kapcsolódásunk mellékhatása, hanem valódi érzelem. Nem tudom, mit gondoljak efelől, de tény, hogy mostanában már korántsem olyan bunkó velem, mint korábban.De nem ez a legnagyobb problémánk.A Védelmi Minisztérium emberei körülöttünk szaglásznak. Ha rájönnek, mire képes Daemon, és főleg, hogy mi ketten összekapcsolódtunk, akkor nekünk annyi.Az iskolában felbukkanó új srác sem hiányzott. Ő is tele van titkokkal. Tudja, mi okozza a körülöttem zajló sok furcsaságot, és segítene is rajtam... de ennek súlyos ára van.És aztán az események még vadabb fordulatot vesznek.Láttam valakit, akit halottnak hittem. Szóljak vagy hallgassak?Mi történt Dawsonnal? Ki árulta el?És mit akarnak Daemonéktól – na meg tőlem – a védelmiek?Az már biztos: Daemon Blackkel összekapcsolódni nem egy életbiztosítás.Senki nem az, akinek látszik. És nem mindenki éli túl a hazugságokat...
Ez a rész tele volt újdonságokkal, ezért nem lehet az első részhez hasonlítani. Míg az elsőző részben a titok felderítéséről volt szó, ebben már megismerkedhetünk a képességeikkel, az idegenek „működésével”. Ahogy haladtam a történettel egyre több minden kiderült a Védelmi minisztériumról, a Luxenekről, sőt még Dawsonról is, aki az első részben nem kapott túl nagy figyelmet. Ahhoz hogy a történet ne fulladjon ki annyiban hogy az idegenekkel ismerkedünk, kellett egy új szál. Ez lett Blake. Kicsit unszimpi volt a srác, de én egyértelműen Daemon fan vagyok. Ő volt az, aki segített Katynek kibontakoztatni a képességeit, mivel mindketten hibridek és ezek az együttlétek frissítették a történetet, Daemon féltékenysége pedig tovább színesítette.
Saját könyv? Itt is azt mondom, mint az Obszidiánnál, tehát nem. Nagyon tetszik a sorozat és egyszer biztosan be fogom szerezni.
Borító? Az előző zöld borító jobban tetszett, de ez se olyan rossz. Katy még mindig nem úgy néz ki, ahogy kéne, de üsse kő. Örülök, hogy „Daemon” megmaradt, mert ha más lenne ott az zavaró lenne.
Történet? Daemon és Katy civódásai mindig viccesek, romantikusak és érdekesek, soha nem lehet tudni, hogy végül dühösen szétválnak vagy csókolóznak majd. Bár Blake engem zavart, de egyértelműen kellett a történetbe.
Újraolvasom? Sorozatnál ezt nehezebb is és könnyebb is megválaszolni. Ha az utolsó regényen is túl leszek, nem hiszem hogy egyből újrakezdem, de majd ha kedvet kapok egy kis idegen életformához el fogom olvasni az egész sorozatot.
Pontozás: történet: 10/9,5 - mindig történik valami, ami fent tartja az érdeklődésemet.Blake miatt maradt le a fél pont.
borító: 10/8,5 - fél pont lemaradás még mindig Katy miatt van. Az egy pedig, mert ez nem lett olyan részletesen kidolgozott, mint az előző, ahol utalások voltak a könyvben történtekre.
Saját könyv? Itt is azt mondom, mint az Obszidiánnál, tehát nem. Nagyon tetszik a sorozat és egyszer biztosan be fogom szerezni.
Borító? Az előző zöld borító jobban tetszett, de ez se olyan rossz. Katy még mindig nem úgy néz ki, ahogy kéne, de üsse kő. Örülök, hogy „Daemon” megmaradt, mert ha más lenne ott az zavaró lenne.
Történet? Daemon és Katy civódásai mindig viccesek, romantikusak és érdekesek, soha nem lehet tudni, hogy végül dühösen szétválnak vagy csókolóznak majd. Bár Blake engem zavart, de egyértelműen kellett a történetbe.
Újraolvasom? Sorozatnál ezt nehezebb is és könnyebb is megválaszolni. Ha az utolsó regényen is túl leszek, nem hiszem hogy egyből újrakezdem, de majd ha kedvet kapok egy kis idegen életformához el fogom olvasni az egész sorozatot.
Pontozás: történet: 10/9,5 - mindig történik valami, ami fent tartja az érdeklődésemet.
borító: 10/8,5 - fél pont lemaradás még mindig Katy miatt van. Az egy pedig, mert ez nem lett olyan részletesen kidolgozott, mint az előző, ahol utalások voltak a könyvben történtekre.
„– Dollynak hívod az autódat?
– Ezzel meg mi a baj?”
„-Kérsz kekszet?-nyújtott felém egy doboz csokis rágcsát. Gyomorpanaszok ide vagy
oda, ezt nem lehetett visszautasítani.
-Persze.
Félmosoly ült ki az arcára, felém hajolt, a szája most csak centikre volt az enyémtől.
-Akkor gyere és vedd el!”
„– Átöltözöm- közöltem.
– Segítsek?
– Nahát, Daemon, igazán lovagias vagy!”
„– Kérdezhetek valamit?
– Attól függ — vágta rá.
– Te… érzel valamit a közelemben?
– Másfélére gondolsz, mint amit ma reggel éreztem, amikor feltűnt,
milyen jól áll neked ez a farmer?
– Daemon – sóhajtottam, és igyekeztem nem hallgatni a lányra, aki
azt kurjongatta bennem: ÉSZREVETTE!! – Komolyan kérdeztem.”
„– Túlságosan magabiztos vagy.
– Annyira mindenképpen, hogy fogadást kössek.
– Nem mondhatod komolyan.
Elvigyorodott.
– Lefogadom, hogy újévre beismered, hogy őrülten, mélységesen,
visszafordíthatatlanul…
– Nahát. Tudod még fokozni? – vágtam közbe lángoló arccal.
– Mondjuk, ellenállhatatlanul?
– Csodálom, hogy ilyen gazdag a szókincsed – morogtam a szememet forgatva.”
„– Azt hiszem, nem kizárt, hogy szeretlek.
Daemon szorosabban ölelt magához, és megcsókolta elpirult arcomat.
– Én megmondtam.
Nem igazán erre a válaszra számítottam. Halkan felnevetett, és visszagördült fölém.
– A fogadást megnyertem. Tudtam, hogy szerelmet vallasz újévig.
Átkaroltam a nyakát, és megráztam a fejemet.
– Nem. Vesztettél.
– Hogy érted? – pillantott rám zavartan.
– Nézz az órára! – intettem az állammal arrafelé. – Elmúlt éjfél. Már másodika van.
Vesztettél.
Daemon másodpercekig úgy bámulta az órát, mintha egy arum volna, akit éppen a
szomszéd megyéig szándékozik taszítani, de aztán visszafordult felém, és
elmosolyodott.
– Nem vesztettem. Mégis nyertem.”
A könyv trailere
