Back to school book TAG

Már több, mint egy hete minden iskolában elkezdődött az új tanév. A tanárok is elkezdték leadni a tananyagot és felelések is voltak rendesen, amik előtt izgulhatunk, nehogy nekünk kelljen kimenni. A korán kelés is lehetetlen dolognak tűnik azok után, hogy késő estig fent voltunk tanulni. Ezek mellett nem sok időnk marad kikapcsolódni. Egy-egy sorozat részt még meg lehet nézni két házi között, de például lefekvés előtt egy kis olvasásra már nem marad energiája az embernek. Persze, aki igazán szeret olvasni, az nem tudja elhanyagolni a könyveket, de azért mégis lényegesen kevesebb időnk van az olvasásra. Ebben a TAG-ben pedig az iskola és az olvasás párosáról hoztam kérdéseket, amiket a Kitablar blogon találtam.

1. Melyik az a könyv, amelyet minden iskolakezdés előtt újraolvasol?

Nem igazán szoktam könyveket eseményekhez kötni kivéve a Bábelt, amit idén nyáron kihagytam, de mindenképp pótolnom kell majd!. Így nem szokott lenni iskolakezdő újraolvasásom. Viszont most gondolkozom a Szent Johanna Gimi olvasásán, ha már most kezdtem a kilencediket.

2. Minden kötelező olvasmányt elolvastál?

Én mindig is ilyen jó diák voltam, aki minden kötelezőt elolvas. Az Egri csillagokon is átrágtam magam, bár a felénél tartottam egy-két hónap szünetet, de végül azt is befejeztem. Vagy például a Robinson Crusoe-t is végigolvastam, annak ellenére, hogy szenvedtem olvasás közben, mivel nekem nagyon unalmas volt a könyv.

Az idei tanévre még nem olvastam egyik kötelezőt sem (pedig van vagy 6-7 darab), de már elkezdtem az Odüsszeia-t és a 30. oldalon tartok és valószínűleg be is fogom fejezni, csak nem biztos, hogy olyan gyorsan, mint mondjuk egy fantasyt.

3. Félsz, hogy szeptembertől kevesebbet fogsz tudni olvasni?

Félni nem félek, mert elfogadtam, hogy nem lesz annyi időm olvasni. Kilencedikesként sok a tanulnivalóm ráadásul kötelezők is vannak, ugye :D, és mint írtam esténként leragad a szemem a fáradtságtól. Viszont hétvégén van időm olvasni, így csak félig zavar, hogy lassan haladok a könyveimmel.

4. Melyik ősszel megjelenő könyvet várod a legjobban?

Uhhh, mostanában nem igazán néztem, hogy mik fognak megjelenni. Jelenleg arra koncentrálok, hogy az eddig megjelent várólistás könyveim számát csökkentsem.

5. Mutass be egy borítót, ami az őszre/iskolakezdésre emlékeztet!

Senkinek sem okozok meglepetést ezzel a borítóval:

6. Mennyire vigyázol a tankönyveidre?

Sokakkal ellentétben én szeretek vigyázni a cuccaimra, még a tankönyveimre is. Azért nem féltem őket, csak nem roncsolom szét annyira, hogy szétessenek a lapjai. Általában befóliázzuk a könyveket és a füzeteket, így nem sérülnek annyira, a használtság fog látszani rajta. Bár idén az új típusú tankönyvek borítóin már furán állna a fólia, így most elmaradt az év eleji nagy csomagolás és csak néhány füzetemet borítottuk be.

7. Melyik nyári olvasmányodról fogsz írni irodalomórán?

Gimnáziumban már nem igazán van ilyen, hiszen a tanárok egyből elkezdenek tanítani a szoros munkarend miatt, így ilyen plusz feladatok már nincsenek. Ráadásul a korosztályomból vagy legalábbis az osztályomból sajnos már kevesen olvasnak könyveket.

+8. Kit hívsz ki?

Mindenkit, aki iskolába jár, vagy sulis visszatekintésre vágyik. Nyugodtan megcsinálhatja bárki, akinek van kedve hozzá, csak arra kérem az illetőt, hogy elkészítéskor linkelje az oldalt is. :)

5 könyv az iskolakezdéshez

Ezt a bejegyzést eredetileg őszi könyvekről szerettem volna írni, de aztán ahogy nőt a lista, rájöttem, hogy inkább iskolakezdéshez készül ez a poszt. A későbbiekben lehet, hogy elkészítem az őszi könyvek listáját is, de most maradok az iskolánál.

1. Leiner Laura: Szent Johanna gimi - Kezdet

Ez a könyv számomra nem is volt kérdéses, hogy bekerül ebbe a listába. Az embereknek a szeptember már összeforr az iskolakezdéssel (főleg a gyerekeknek), az SzJG pedig pont erről szól. Renivel kezdhetjük a tanévet egy teljesen idegen iskolában, ahol senkit nem ismer. Új barátokkal találkozik és ellenségeket is szerez, élményeket szerez, tehát ami egy majdnem átlagos gimnáziumban megtörténhet.

2. Stephenie Meyer: Alkonyat

Ha már az iskola témánál vagyunk, ez a regény sem maradhat ki. Bár az Alkonyat tavasszal kezdődik, Bella mégiscsak új iskolába kerül, ahol barátokat szerez. A Twilight-saga egy kis felüdülést hoz az iskolai hétköznapokba. Bella egy unalmas kisvárosba kerül, ahol elméletileg soha nem történik semmi, ám találkozik Edwarddal, aki nem is annyira átlagos. Egymásba szeretnek, de kiderül, hogy Cullenék vámpírok, ami teljesen felborítja Bella életét.

3. Tavi Kata: Nyitótánc

Egy újabb felturbózott gimibe kerülünk, ahol különböző „szakokra” járnak a diákok. Három csoportra oszlik az osztály: rajz, kosárlabda és tánc. Főszereplőnkkel, Lillával többnyire a táncórákat ismerhetjük meg. És mivel ifjúsági regényről van szó, a szerelmi szál sem maradhat ki. A Nagy Ő pedig nem más, mint a szomszéd kosaras srác, aki ráadásul Lilla osztálytársa, Krisztián. A könyv az egész iskolaévet bemutatja, havi bontásokra osztva.

4. Szívzűrterápia strébereknek

Ez a könyv inkább egy projektről szól, mint az iskoláról. A történet elején megismerkedünk a három főszereplőnkkel, akik épp az újévet ünneplik. Váltott nézőpontból olvashatjuk a regényt. Ez egyik Avery, akiről kiderül, hogy szerelmes a legjobb barátjába, ám amikor bevallja érzelmeit Aidennek, a fiú nem viszonozza azt. Avery teljesen összetör és úgy dönt egy kísérlettel fog túllépni Aidenen. De ehhez segítségre van szüksége, amire nem más jelentkezik, mint a fiú bátyja, Grayson.

5. Stephanie Perkins: Anna és a francia csók

Kivételesen egy teljesen átlagos bentlakásos iskoláról olvashatunk. Egy különlegessége azért mégiscsak van, mivel Anna Párizsban vág neki a tanévnek. Az elején kissé nehezen szokik hozzá az új iskolájához, de hamar talál magának barátokat, akik segítik. Ráadásul a szerelem is rátalál Annára, A kiszemelt fiú, Étienne St. Clair viszont már foglalt. A történet nagyon izgalmas, romantikus, jó kikapcsolódást nyújt az unalmas hétköznapokon.

Remélem kedvet kaptatok valamelyik könyvhöz és sikerül felvidítani kicsit a nehéz iskolanapokat. A lista elég rövid lett, nekem ennyi könyv jutott hirtelen eszembe. Írjátok meg, ha van olyan könyv, amivel ti kiegészítenétek még a listát! :)

Nyári book TAG

Mivel még van hátra egy fél hónap a nyárból (igen, már csak ennyi idő van hátra a suliig :o), így ma megcsináltam a Nyári book taget. Ezt Theanaa oldalán találtam és onnan szedtem a kérdéseket.

1. Másmilyen hangulatú könyveket olvasol nyáron, mint a többi évszakban?

Hmm, hát nem igazán. Nem szoktam évszakhoz kötni a könyveket, mindig azt olvasok, amihez kedvem van. De ennek ellenére a Bábel például egy könyv, amit minden nyáron elolvasok. Ez már nálam hagyomány.

2. Melyik könyvszereplővel nyaralnál szívesen együtt?

Az összessel akiket szeretek. És a lista folyamatosan csak bővül...

3. Egy nyári hangulatú könyvborító?

Hát, hmm... mondjuk ez elég nyárias.

Jenny Han: Nincs nyár nélküled

4. Egy könyv, aminek címében szerepel az, hogy vakáció?

Én személy szerint nem olvastam még olyan könyvet, aminek a címében szerepelt a vakáció szó. És nem is ismerek ilyet (legalábbis most nem jut eszembe), úgyhogy nem tudok ilyet mondani. :(

5. Képzeld el, hogy a tengerparton ülsz, csodás az idő. Mit olvasol éppen?

Hűű, nehéz kérdés. Valószínűleg a soron következő várólistás könyvemet. Vagy amihez épp kedvem van újraolvasni. Nem tudoom ezt seeem! :(

6. Egy kék színű borító- ég, tenger?

Kerstin Gier: Zafírkék

7. Egy sárga színű borító - homok, nap?

Pittacus Lore: Kilencedik titka

8. Kivel mennél el egy pörgős hawaii buliba?

Szerintem valamelyik LOL-fiúval. Nickkel vagy Logannal, esetleg Graysonnal... A valóságban pedig fogalmam sincs.

9. Egy dal, amiről a vakáció jut eszedbe?

Mungo Jerry - In the Summertime

vaaagy, egy másik ami hasonlít az előzőhöz:

Sipos F. Tamás - Ez egy ilyen nyár

10. Hány könyvet tervezel elolvasni a vakáció alatt?

Számra pontosan nem gondoltam. Inkább a hosszabb sorozatokat terveztem elolvasni, mivel most több időm van az ilyenekre. Pl.: a 39 kulcs sorozatnak már a felénél tartok.

10+1. Három kihívottad?

Hosszú keresgélés után arra jutottam, hogy nem hívok ki senkit. Akit szerettem volna, az már megcsinálta ezt a Tag-et. Akinek van kedve hozzá, nyugodtan csinálja meg, de arra kérlek titeket, hogy jelöljetek meg forrásként benne. Köszönöm! :)

Tavi Kata: Nyitótánc

Cím: Nyitótánc
Sorozatnév: Sulijegyzetek 1.
Író: Tavi Kata
Oldalszám: 358
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
Kiadás dátuma: 2013.12.13.
Olvasási idő: 2016. március 28., 23:49 → 2016. március 30., 19:30

Lilla imád táncolni, épp ezért alig várja az új középiskolát és a tánccsoportot, az új barátnőket, no meg a helyes fiúkat.

Csakhogy a szomszédba költözött nyáron a leghelyesebb srác, a kosaras Krisztián, aki úgy fest, mint egy rockisten.

A szülők azt mondják, valaha ők barátok voltak, de akkor miért olyan elutasító Krisztián?

Mi zajlik a kosárcsapatban, miért vitáznak egymással a fiúk, hol nyíltan, hol burkolva? Tényleg a tehetség számít?

Mi történik a lányok között? Hogyan lehet barátságból elutasítás, szeretetből harc? Van-e megbocsátás egy lánycsapatban?

Lilla nagyszájúan lavíroz az iskola nyüzsgő életében, barátságok és szerelmek között. Szurkol a kosárcsapatnak, szenved a feleltetések alatt, és hol örömmel, hol bánatosan éli a középiskolások mindennapi, ám izgalmas életét.

A történetünk

Ezt a könyvet még anyukám találta a megjelenésekor. Kíváncsi volt, hogy milyen lehet, mivel látta, hogy az írónőnek ez az első regénye. Mivel ott volt a polcon a könyv, így én sem hagyhattam ki. Ráadásul érdekelt, hogy mennyivel különbözik a Szent Johanna gimitől, amit akkoriban fejeztem be.

Véleményem
Már másodjára olvastam el a könyvet és őszintén szólva meglepett. Már egy ideje újra szerettem volna olvasni, mivel már nem igazán emlékeztem rá és a harmadik kötetet úgy akartam elkezdeni, hogy van fogalmam róla, mi történt a történet elején. Teljesen úgy maradt meg bennem, hogy unalmas és sablonos az egész. Ennek ellenére mégis elkezdtem és örülök, hogy így döntöttem.

Sok vicces jelenet volt benne, amin hangosan röhögtem vagy épp ráztam a fejem, amolyan „ez fájt” módon. Ám sajnos ez a humor a végére már egészen elenyészett és főleg szenvedés lett belőle. Viszont ezúttal nem untam, hanem igazán élveztem a történéseket és nagyon hamar be is fejeztem, mivel faltam az oldalakat.

Érdekes, hogy a könyv csupán 11 fejezetből áll, amik a hónapokból állnak. Az elején, szeptemberben még eléggé részletesen mesélt Lilla a napjairól, majd ahogy az idő haladt egyre nagyobb ugrások voltak az időben. Néhol nagyon sajnáltam, hogy nem annyira részletes a könyv, mint például áprilisban ahol egy eseménydús napról van szó és annak egy előzményéről. És bár bántam, hogy nem tudunk meg néhány dologról többet, de ami volt azokat élveztem.

Annak ellenére, hogy tudtam, hogy Lilla még csak most kezdi a gimit, meglepődtem, amikor azt mondta, hogy most 14 éves és másfél hónap múlva lesz 15. Az olvasmányaim nagy részében ugyanis a szereplők 17 év körüliek és most kivételesen a főszereplő fiatalabb nálam bár csak másfél évvel, de akkor is.

A szereplőknél nehéz eldönteni, hogy kedveljem-e őket vagy nem. Annyira nem sikerült megismernie a többieket Lillának (vagy csak nekünk nem lettek leírva), hogy szinte nem bírtam a barátainak tekinteni őket. A fiúk azok, akiket leginkább nem tudtam, hova tenni. Márk, Krisztián... Bár a végére egy kissé kitisztult, hogy miért ennyire negatívak egymás iránt, de még így is egy kicsit túljátszottnak tűnik az egész, főleg, hogy még csak 15 évesek és már úgy néznek egymásra, mintha a másik teljesen tönkretette volna az életét... Lilla pedig kreálja a problémáit és nem vesz észre semmit. Néha szívesen rászóltam volna, hogy gondolkodjon már egy kicsit, nem olyan nehéz rájönni... végül sikerült is neki egy 50 oldallal később.

Saját könyv? Igen, már elég régóta megvan a könyv. Kb. olyan másfél - 2 éve.

Borító? 10/7,5 - Tetszik a letisztultsága. Az, hogy főleg piros, fehér és kék színek vannak, amik nagyon jól passzolnak egymáshoz. Viszont nem értem (és ez amikor először olvastam teljesen megtévesztett), hogy a lány a borítón mégis miért barna hajú? Merthogy még Kristóf is kijelentette, hogy Lilla márpedig Vörös.

Történet? 10/8,5 - Bár a szereplők kicsit frusztrálóak, összességében a történet nagyon tetszett.

Újraolvasom? Hát, ezt a jövő dönti majd el... Ha lesz kedvem hozzá, biztos el fogom, hisz itt van mellettem a polcon.

„– Hé, Táncoslány! – hallottam Krisztián hangját jobbról. Nem sokat beszéltünk eddig, mégsem tudnám összetéveszteni mással ezt a hangot. 

Oldalra hajtott fejjel néztem rá. Táncoslány? Mi van a fiúk agyában, hogy olyan nehéz megjegyezniük a nevemet? 

– Van egy tollad? – kérdezte. 

Ráadásul hülyít! Az álmos tekintetű haverja előtt egy tömött tolltartó hevert, és tőlem kér tollat? 

– Van – feleltem végül, és nekiláttam kitölteni az ellenőrzőmet. 

A szemem sarkából láttam, hogy pár másodpercig zavartan bámul, aztán felnevet. Elvégre csak annyit kérdezett, hogy van-e tollam, és én arra feleltem.”

„– Néha olyan vagy, mint anyád. 

– Mint egy diktátor? 

– Hallottam ám! – kiabált a konyhából anya.”

„– Gratulálok! Lehet, hogy első nap igazgatóit kapsz. 

– Az egyéni rekord lenne, mert még sosem sikerült első nap szereznem egyet. De ezért nem fogok igazgatóit kapni.  

Mivel annyira csalódottnak tűnt, vigyorogva megkérdeztem: 

– Ugye kezelteted magad? 

– Minden nap, Vörös. Minden elcseszett napon.”

Marni Bates: Gyilkos a vonal végén

Cím: Gyilkos a vonal végén

Sorozatnév: Gyilkos a vonal végén

Író: Marni Bates

Oldalszám: 346

Kiadó: Móra

Kiadás dátuma: 2016

Olvastam: 2016. július 18., 01:36 → 2016. július 24., 13:21

Emmy álma egy öt regényre szóló kiadói szerződés, romantikus vacsora a legjobb barátjával (aki végre bevallja iránta érzett halhatatlan szerelmét) és sok-sok csokitorta. Happy End. Ehelyett valami őrült öregember a Starbucksban összevissza zagyvál neki a sosem látott apjáról, a zsebébe csúsztat egy hipermodern telefont, aztán… meghal. Ennél csak az sokkolóbb, hogy az ismeretlent megölték, és a valódi célpont Emmy volt. Felbukkan a halott férfi arrogáns unokája, aki állítja, hogy a nagyapja él (miért van az, hogy a szexi srácok mind taplók és/vagy zakkantak?), és ráveszi a lányt, hogy iratkozzon át az ő szuperbiztonságos elitiskolájába, amíg meg nem oldják a rejtélyt. Emmynek semmi kedve Sebastian sznob sulijába járni, de minél hamarabb derül ki az igazság, annál kisebb a veszélye, hogy megfojtja a srácot egy kanál vízben. Vagy megcsókolja. Mindkét lehetőség egyformán csábító…

Történetünk

Már nagyon vártam, hogy megjelenjen Marni legújabb könyve, mivel az egyik kedvenc írónőm, főleg mióta volt szerencsém találkozni vele. Amint megjelent rögtön meg is rendeltem. Aztán valamiért nem volt kedvem elolvasni, amit jól is tettem, mert ez a könyv egy sorozat első része, úgyhogy várhatok ki tudja meddig, amíg megjelenik a következő rész.

Véleményem

Mint már mondtam, egy ideig nem igazán volt kedvem elolvasni a könyvet. De most végre úgy döntöttem, hogy javítok kicsit a saját könyvek olvasottságán. A regény első felét elég lassan olvastam, nem fogott meg annyira, mint Marni korábbi könyvei. De aztán belendült a történet és alig vártam a következő fejezetet.

Az alapsztori nagyon érdekes és a korábbi LOL-könyvekhez képest, ez a regény inkább krimi, mint ifjúsági könyv. Bár romantikus szál van ebben is, ám nem lehet tudni, hogy Emma kit fog választani. Egy részről ott van Ben, a régi, megbízható barát. Más részről viszont ott van Sebastian, aki kiszámíthatatlan és titokzatos. Én egyelőre Sebastian párti vagyok, Ben nem igazán tudott megfogni. Őszintén szólva engem zavar, csak útban van és folyamatosan az egyszerűbb utat akarja választani, hogy Em adja le a phabletet és kész.
Szerintem jól sikerült ez a krimi, ahhoz képest, hogy Marni először írt ilyen típusú regényt. Mondjuk, nincs igazán viszonyítási alapom, mivel nem hiszem, hogy olvastam volna már krimit, legalábbis nekem nem rémlik. Igazán izgalmassá vált a könyv, amikor a „potenciális ellenség” felbukkant. Sajnos, nem sok esélyünk van kitalálni, hogy ki lehet az, mivel Emmy nem nagyon néz körül (vagyis kevés információ van például az ebédlős jelenetben, ahol felbukkan a támadó), ahhoz, hogy bárkire is tudjunk gyanakodni. Én azért megpróbáltam kitalálni és csak Peytonra tudtam tippelni, bár egyértelműen nem ő volt. (Spoiler! A név kijelöléssel olvasható.) Az aki végül a támadó lett, arra egyáltalán nem is gondoltam.
Nagyon kíváncsi vagyok a sorozat folytatásaira, remélem minél hamarabb kijön a következő rész.

Saját könyv? Igen! Nálam szerintem már természetes, hogy ha egy Marni Bates könyvről van szó, akkor be kell szereznem minél hamarabb.

Borító? 10/9,5 - Nagyon jól illik a történethez. A lány ruhái kissé furcsák és nem tudom, hogy a törött üveg hogy jön ide, de egyébként szuper.

Történet? 10/9 - Izgalmas és lendületes, de Emmy néha visszafoghatná kicsit a Ben utáni sóvárgását, meg azt, hogy minden egyest tetténél azon gondolkozik, hogy mit mondana Ben. Nekem annyira nem jött be a srác. Team Sebastian!

Újraolvasom? Mindenképp. Amikor már az egész sorozatot kiadták, egyszer biztos elolvasom egyben is a köteteket. De valószínűleg a megjelenések közben is újra fogom olvasni.

„– Van kedvenc keményfiús mondása?
Na erre már futólag találkozott a tekintetünk a visszapillantó tükörben.
– Hogy micsodám?
– Keményfiús mondás. „Csak rajta, mi tart vissza?" – mondtam, amilyen vészjóslón csak telt tőlem. – Vagy esetleg: „Megöltem Paraguay elnökét – egy villával."
Megrázta a fejét.
– Chile elnökét. És nem villával.
– Nem, tutira jól idéztem. Anyám nagy John Cusack – rajongó, úgyhogy én gyakorlatilag az Otthon, véres otthonon nőttem fel.
Szélesen elmosolyodott, pillanatra fehér fogai is megvillantak.
– Én nem a filmről beszélek.”

„Menj torokra, kislány! Nem bízhatsz senkiben.”

„– A felnőttek semmivel sem szebbek, okosabbak, erősebbek, vagy kevésbé elcseszettek, mint a tinédzserek. Egyszerűen csak jobban hazudnak.”

Rock/metál számok book TAG

Először is szeretném megköszönni HeuRékának a kihívást, az ő válaszait itt olvashatjátok. Bevallom, amikor először megláttam a TAG címét, elgondolkoztam, hogy megcsináljam-e egyáltalán, mivel nem nagyon hallgatok rockot, a metál pedig egyáltalán nem az én stílusom. De miután megnéztem, hogy miről is van szó pontosan, megnyugodtam, hogy nem kell számokat csatolnom könyvekhez, legalábbis nem saját kútfőből.

1.) Black Veil Brides: Goodbye Agony ["Viszlát gyötrelem"]

Egy könyv, amit nehézkesen olvastál és örültél, hogy végre eljött a búcsúzás ideje:

Cassandra Clare: Bukott angyalok városa - Még mindig próbálkozom az Árnyvadász sorozattal, de számomra mindegy egyes része szenvedés. Bár a sorozatot még mindig nem sikerült befejeznem, de ezen a részen már szerencsére túl vagyok.

2.) Rolling Stones: (I Can't Get No) Satisfaction ["Nem vagyok megelégedve semmivel"]

Egy könyv, aminek egy szereplőjét se tudtad megszeretni igazán, bármennyire igyekeztél:

Rick Riordan: Az elveszett hős - A Percy Jackson sorozatot szerettem és a szereplőket is megkedveltem, de az új sorozat szereplőinek sajnos nem sikerült felérniük a régiekhez.

3.) Marilyn Manson: Tainted Love ["Romlott szerelem"]

Egy könyves páros, akik az adott regény alatt többnyire csak kínlódtak a kapcsolatukban/a kialakuló kapcsolatukban:

Zakály Viktória: Szívritmuszavar - Már én szenvedtem azon, hogy mennyit szenvednek a nem létező vonzalmukkal (én legalábbis nem éreztem a szikrát kettejük között). Az egész könyv alatt egy olyan kapcsolatot próbálnak létre hozni, ami eleve halálra van ítélve.

4.) Avenged Sevenfold: Nightmare ["Rémálom"]

Egy regény, aminek valamelyik főszereplőjének nehéz élete volt, azaz az élete egy „rémálom” volt:

Pittacus Lore: A negyedik - Nem volt igazán rémálom élete, de azért elég nehéz életük van a főszereplőknek. Hiszen hat éves koruk óta üldözi őket egy másik faj, akiknek az a céljuk, hogy végleg végezzenek a Lorien lakóival. Azóta bujkálnak és menekülnek, hogy aztán egy végsőt csatát vívjanak. Mondjuk így nézve elég „rémálom” életük van.

5.) Bon Jovi: Livin' on a prayer ["A mának élni"]

Egy könyv, amit viszonylag hirtelen felindulásból vásároltál meg, komolyabb hezitálás nélkül:

Nem szokásom így vásárolni, mindig átgondolom milyen könyvet veszek meg. Mondjuk van olyan író, akiben megbízom, mert tudom, hogy jó lesz a könyve. Így vagyok pl. Marni Bates: Gyilkos a vonal végén c. könyvével, mivel nagyon szeretem az írónőt, ráadásul a LOL-könyveket is szeretem, ezért ennél a könyvnél nem sokat gondolkoztam, amikor megjelent, rögtön meg is rendeltem.

6.) Bullet For My Valentine: You want a battle? (Here's a war) ["Harcot akarsz? Itt egy háború"]

Egy regény, ahol hosszú ideig elnyomtak egy szereplőt/egy népet, aki/ami később megelégelte ezt a bánásmódot és kiállt magáért/fellázadt. (Lehet szereplőt és népet is hozni):

Jennifer L. Armentrout: Origin - Nem szeretnék sokat mondani erről, nehogy spoiler legyen. A lényeg, hogy egy szervezet luxeneket tart fogva és kísérletezgetnek rajtuk/velük.

7.) Skillet: Better than drugs ["Jobb, mint a drogok"]

A kedvenc könyved/könyvsorozatod, amit a szó szoros értelmében imádsz és már fülig ér a szád, ha meglátod a címét vagy egy idézetet belőle:

Marni Bates: Rocksztárt kaptam karácsonyra - Ezen egy kicsit gondolkoznom kellett, mivel sok könyvet szeretek és anyukámtól is megkérdeztem, szerinte melyik könyv lehet ez számomra. Ő egyből ezt a könyvet mondta, mire én rögtön vigyorogni kezdtem. Hát igen, ez van... imádom ezt a könyvet.

8.) Guns 'N Roses: Don't Cry ["Ne sírj"]

Egy könyvsorozat, amitől nehezen búcsúztál és sajnálod, hogy nincs több része:

Leiner Laura: Szent Johanna gimi - Nem is volt kérdéses, hogy ezt a könyvet írom ehhez a ponthoz. Ez a sorozat szerettette meg velem igazán az olvasást. Ötödikes koromban kezdtem neki az első részének, azóta pedig folyamatosan olvasok. Előtte is olvasgattam néha, de ez volt az a könyv, ami miatt könyvmollyá váltam. A 8. kötet után pedig amúgy is rossz lett volna, hogy nincs több része, de Laura még szívszorítóbbá tette az utolsó mondatokat. Még a mai napig szomorú elolvasni az utolsó oldalt.

„Utolsó oldal: 5/5*** – és betelt. ☹”

Amennyiben írtam már korábban az adott könyvről, a képre kattintva elolvashatod a véleményemet.

Sara Shepard: Pretty Little Liars

Cím: Pretty Little Liars
Sorozatnév: Pretty Little Liars
Író: Sara Shepard
Oldalszám: 302
Kiadó: Ulpius-ház
Kiadás dátuma: 2012
Olvastam: 2016. július 24., 14:31 → 2016. július 25., 20:57

Mindenkinek van valami szennyese – kiváltképp, ha az illető a gimis Spencer, Aria, Emily és Hanna.

Spencer a nővére fiúja után sóvárog. Aria az angoltanáráról fantáziál. Emily a fekete Mayába zúg bele. Hanna pedig ocsmány kis trükkök árán játssza a bombázót.

Ki hinné, hogy ezeknél súlyosabb titok is nyomhatja a lelküket? Pedig így áll a helyzet, mióta Alison barátnőjüknek váratlanul nyoma veszett.

Hogy honnan tudom? Hát onnan, hogy ismerem őket, mint a rossz pénzt. Tudom, miféle gaztetteket követtek el a múltban, és milyen velejükig romlottak ma. Egyetlen féltve őrzött, mocskos kis titkuk sem maradhat rejtve előttem. És most már előtted sem!

Történetünk

Még pár éve elkezdtem nézni a Hazug csajok társasága című sorozatot, ami tetszett. Aztán nemrégiben Ulpius-házas könyvet keresgéltem egy kihíváshoz a molyon, amikor belefutottam ebbe a könyvbe. Többször is ellenőriznem kellett, hogy meggyőződjek róla, hogy tényleg magyar nyelvű, mivel én amúgy sem szeretem a borítókon az angol címet, de ehhez a regényhez magyar cím egyáltalán nem is készült, ami nagyon meglepő.

Miután kinéztem a könyvet, el is felejtkeztem róla, addig, amíg Amalthya ki nem hívott az elolvasására a Book Bloggers' Challenge keretein belül.

Véleményem

Mint már mondtam, korábban néztem a Hazug csajok társaságát, amit kb. az 5. évad felénél hagytam abba. A történetet tehát már ismertem, a sorozat pedig nem sokban tért el a könyvtől. Igazából az első részben minden megtörténik a regényből.

A lányok tettei tőlem nagyon távol állnak és azt, hogy bajban vannak szerintem maguknak köszönhetik. "A" igazából csak egy mellékszereplő, aki néha fellendíti a történéseket.
A könyv eléggé vékony, a történet pedig olvastatja magát, így hamar el lehet olvasni. Szerintem nagyon jó volt benne, hogy a fejezetek között mindig változott, hogy melyik lányról olvasunk. Ezzel nem vált egyhangúvá a történet és mindig volt egy nyitott kérdés, amiért továbbolvastam, hogy elérjek a fejezet folytatásáig. Ráadásul a fejezetek is rövidek voltak, így pörgősebb maradt a könyv.
A lányok viselkedése elég idegesítő tudott lenni néha. Hannat nem értem, miért evett olyan sokat, ha utána megbánta, inkább evett volna mértékkel. Aria pedig béna volt, főleg amikor Noellel próbálta féltékennyé tenni Ezrát. Néha elgondolkodtam, hogy ezt most komolyan megcsinálta és még be is vált? Emily pedig teljesen szétszórt, egyáltalán nem tudja mit akar. Spencernek elég kemény élete lehet, hogyha még a pasik terén is versenyezni akar Melissával.
Sajnálom, hogy csak az első részét adták ki a sorozatnak, kíváncsi lennék, hogy a könyvekben hogyan alakulnak a dolgok. Sajnos angolul még nem tudok annyira, hogy elolvashassam eredeti nyelven, így csak reménykedni tudok, hátha egyszer kiadják a többi részt is magyarul. Bár nem lett a kedvencem a regény, de egyszer azért végigolvasnám a sorozatot.

Saját könyv? Nem, könyvtárból hoztam. Nem is fogom megvenni, mivel egyrészt nem olvasnám el többször, másrészt pedig így csak az első rész lenne meg...

Borító? 10/2 - Túlságosan sok a sárga rajta, a pirosas narancsszínű betűk zavaróak. Ráadásul megint csak angol cím van rajta, bár ennek mondjuk magyar címe nincs is. A barbie baba pedig egyszerűen csak furán néz ki. A két pontot a cikornyás betűtípusért kapja, az az egyetlen ami tetszik rajta.

Történet? 10/5 - Számomra átlagos könyv. Elolvastam, tetszett is, de nem fogott meg annyira.

Újraolvasom? Hát, ha egyszer kiadják a többi részt, talán.

„Három ember csak úgy tud megőrizni egy titkot, ha kettő közülük halott. 

Benjamin Franklin” 

„Azt hisszük, tudjuk, kik vagyunk, pedig valójában nem. Addig, míg valami rossz nem történik, és a haszontalan dolgok széthullnak, és csak az igazi valónk marad nekünk.”

„Aztán a nyárból tanév lett, majd a tanévből ismét nyár. Ali még mindig nem került elő. (…) Ami Spencert, Ariát, Emilyt és Hannát illeti, ők is megváltoztak. Valahányszor átvágtak Ali régi utcáján, és a házára pillantottak, már nem törtek ki azonnal zokogásban. Ehelyett valami más érzés fogta el őket. 

Megkönnyebbülés.”