2015. augusztus 26., szerda

39. könyv - Amit a kedvenc íród írt, de eddig még nem olvastad: Leiner Laura - Hullócsillag




Cím: Hullócsillag
Sorozatnév: Bexi
Író: Liener Laura
Oldalszám: 412 oldal
Kiadó: Gabo
Kiadás dátuma: 2015









Bexi, akinek mostanra megjelent, és zajos sikert aratott a második nagylemeze, az Offline, továbbra is sikeres énekesnő, Nagy Márkot viszont teljesen elfelejtették, mert végül nem ő nyerte a tehetségkutató műsort. Körte mindent megtesz, hogy ismét sikeressé tegye Márkot, de ez nem egyszerű, nagyon mélyről kell felhozni a srácot. És hát ott vannak neki Aszádék is, még mindig a garázsában. Ezért aztán Körte megragadja a romlott majonéz miatt adódó lehetőséget, és belegyezik abba, hogy menedzseltjeivel Londonba repüljön egy utazási műsor forgatására.
A Hullócsillag a Bexi-sorozat második kötete, a Késtél folytatása.
Laura köztudottan nagy kedvencem. Már nagyon vártam a Bexi folytatását, mert egy eléggé nagy függővége volt a könyvnek. Amikor elkezdtem, valahogy azt vártam, hogy ott folytatja majd ahol abbahagyta (mint az SzJG-nél). Egy kissé csalódtam, amikor az első oldalon letudta az egészet és nem is úgy ahogy vártam, hanem mintegy mellékesként: „Márk amúgy továbbjutott, de aztán annyira elszállt magától, hogy balhét szított és ezért elpártoltak tőle a rajongók. Azóta se hang, se kép róla...” (egy kicsit lehet spoiler, de tényleg az első oldalak szólnak csak erről, így nem lesz bajod ha elolvasod, csak azért mégis...) És ennyi, megyünk tovább a történetben, mintha egy kis részlet lenne az egész és nem erről szólt volna az első rész. De mindegy, gyorsan túl lehet lépni ezen. Ezek után jön az izgalmas rész.
Ez a rész jobban tetszett, mint az előző. Sokkal viccesebb, több minden történik benne. Humoros szituációkkal teletűzdelt történet (volt ami többször is visszatért, de akkor sem vesztett viccességén: ilyen volt például a penészes fal, ami a kedvenc jelenetem), néhány bosszantó résszel (itt főleg Gerire gondolok, aki nagyon idegesít, ennyire még egy könyvszereplő sem irritált soha), illetve érdekes fordulatokkal megspékelve.
Nagy Márk még mindig hozza a formáját, de azért valamennyire jobban megkedveltem, mint a Késtélben. Lexivel is megismerkedünk, aki nem is annyira szörnyű, mint gondoltam. Aszádék is jobban kiteljesednek, ők is nagyon sokban hozzájárulnak a viccekhez.
Már várom, hogy olvashassam a következő részt, mivel ez a rész is annyira izgalmasan zárult, mint az elődje. Remélem ugyanilyen jó lesz, mint ez a rész volt és nem fogok csalódni benne.

Saját könyv? Igen, még megjelenés után nem sokkal egy könyvhéten/fesztiválon (nem tudom mi volt akkor, bocsi) vettem meg és rögtön el is olvastam.

Borító? A Bexi sorozat névjegye lett a fekete és rózsaszín borító. A gitár jól passzol a Késtél borítóján levő mikrofonhoz.

Történet? Jobb volt, mint az előző. Több volt a poén és már kevésbé szólt csak Bekáról és Márkról.

Újraolvasom? Nem is tudom. Valószínűleg igen.

Pontozás: történet: 10/8,5 - Geri miatt nem tökéletes. Ő annyira idegesít...
borító: 10/9 - most már mondhatom, hogy tipikus Bexi


„– Milyen furcsa tapéta – tűnődtem.  
– Az ott penész – közölte Evelin, (…)” 

„– Hé, Bogyó – szólt Márk, (…) 
 
– Ha?  
– Beka azt mondja, összejönne veled – kacsintott afféle „na mit szólsz?” stílusban Márk, nekem pedig elfehéredett az arcom. Bogyó értetlenül meredt hol Márkra, hol pedig rám, pont olyan arckifejezéssel, mint aki ezt most teljesen érti. (…)  
– Hát – pillantottam Bogyóra szerelmesen. – Lehet, hogy jó páros lennénk – mondtam a lehető legmeggyőzőbben.  
– Kösz, Beki, ez jólesik, de passzolok – vonta meg a vállát Bogyó, (…)” 

„– Azért várhattál volna legalább addig, amíg hazaérünk innen. Na, szóval – kezdte. – Gerivel összevesztetek. Nagyrészt Nagy Márk miatt. 
 
– Igen.  
– Aki nem tetszik neked.  
– A legkevésbé sem.  
– Mert Bogyó tetszik? – kérdezte.  
– Mi? Nem. Körte, te nem figyelsz rám. Nem érted?  
– Nem teljesen.  
– Argh! Milyen apa vagy te? – tettem szemrehányást.  
– Leginkább semmilyen? – kérdezett vissza.” 

„Bepötyögtem a szöveget a képhez, ami csupán annyi volt: „Indulunk Londonba. @NagyMark”, és már rá is nyomtam a feltöltésre. Márk azonban még mindig a telefonján írt.
 
 - Mit csinálsz? - kérdeztem. 
 - Hashtagelek - motyogta, és felém tartotta a telefonját, hogy ellenőrizem. - Szerinted kimaradt valami? 
Rámeredtem a elém tartott fotóra, amihez a következőket írta: #NagyMark #Mark #Bexi #Beka #BudaiRebeka #selfie #szelfi #Budapest #Hungary #London #airport #repter #LisztFerenc #LisztFerencInternationalAirport #busz #buszsofor #ut #utazas #kesesben #pentek #friday #travel #England #UK #flight #late #cold #winter #rainy #singer #enekes #BPRPkiadó #BPRPrecords #Korte #pear #FBA #FogdBeAszad #Lexi #Evelin #15percEuropa #15MinutesOfEurope #tvshow #hullocsillag #PopRockSztarLeszek #finalist #instasize”

2015. augusztus 25., kedd

40. könyv - Aminek szerzője még nincs 30 éves: Leiner Laura - Késtél




Cím: Késtél
Sorozatnév: Bexi
Író: Leiner Laura
Oldalszám: 416 oldal
Kiadó: Gabo
Kiadás dátuma: 2014








Budai Rebeka, aki tizenhat évesen egy gimnáziumi együttesben játszott, egy átlagos napon zenés videót posztolt az egyik közösségi oldalra. A dal pillanatok alatt hihetetlenül népszerű lett, és Rebekát felkarolta Körte, a tetoválóművészből lett zenei menedzser. Azóta az egész ország Bexiként ismeri a tinisztárt.  

Bexit most egy zenei tehetségkutató műsor elődöntőjébe hívják, hogy duettet énekeljen Nagy Márkkal, az egyik versenyzővel. Menedzsere tanácsára a lány eleget tesz a felkérésnek, mert kell a reklám a hamarosan megjelenő második lemezének. És ezzel kezdetét veszi egy nagyon zűrös hét.  
A Késtél a Bexi-sorozat első kötete.

Én őszintén szólva nem lettem nagy Márker. Nekem túl önző és beképzelt volt Nagy Márk. Azért persze, szurkoltam neki. Laura mindig meglep az újabb és újabb ötleteivel. Valahogy mindig sikerül kitörnie a tömegből és nem sablon könyveket ad ki egymás után. Sőt, nem hiszem, hogy hazudnék, ha azt mondanám, hogy elég sokan másolják az ötleteit. Most nem szeretném azokat a könyveket szidni, így nem mondom el mikre gondolok, mindenesetre olvastam már olyat, ami teljesen ugyanaz volt, csak más nevekkel.
Az írónő legújabb sorozatában egy tehetségkutató hátterével ismerkedhetünk meg. Biztos mindenki látott már legalább egy ilyen tehetségkutatót, de szerintem senki nem gondol bele, hogy mennyit dolgoznak az előadók. Teljesen reálisan olvashatunk egy híres énekesnő életéről. Magyarországon tényleg nincsen minden hétvégén egy óriás stadionban előadása egy énekesnek. Teljesen igaza van Laurának!
Nagyon pörgős könyv, sosem lehet unatkozni rajta. Még akkor sem, amikor a főszereplő egyszerűen pihen, mert még ilyenkor is van valami poén, ötlet. Mint már mondtam, nem vagyok Márk fan, de azt azért elismerem, hogy ő adja a Késtél poénjainak a nagy részét. Mint minden Laura-regénybe, ebbe is bele tudjuk élni magunkat. A könyv végén (ami egyébként nagyon ütős lett) már szinte én szorítottam Márk kezét, annyira izgultam.
Azt, hogy még jobban várjam a folytatást, még jobban tetézte az a pár részlet, amit még odaillesztettek az utolsó oldalakra.

Saját könyv? Igen!! :) Bár arra már nem emlékszem, hogy legeslegelőször is saját volt-e vagy könyvtári...

Borító? Megvan a maga hangulata. Az egyszerű fekete és rózsaszín páros különlegessé teszi.

Történet? Nagyon jó, eseménydús. És annyira valósághű, hogy teljesen beleélhetjük magunkat.

Újraolvasom? Már többször is olvastam, de szerintem biztos, hogy fogom még.

Pontozás: történet: 10/9 - Geriről elfelejtettem írni, így most röviden megteszem. Nem bírom őt!! Fölösleges és idegesítő.
borító: 10/8 - bár nem a rózsaszín és a fekete a kedvencem (nincs semmi bajom velük), de ez így olyan Bexis lett. A mikrofon az elején pedig már első pillantásra elárulja, hogy egy énekesről van szó a könyvben.

„– Szép munka volt, Márk – nyújtotta a kezét.  
– Kösz – fogott vele kezet Márk.  
– És az éneklés sem volt rossz – tette hozzá Körte, mire mindkettőjükből kitört a röhögés. Lángoló arccal néztem rájuk. Fiúk. Ah!” 

„– Halló! Ki? Üdvözlöm, Gyuri bácsi – bólogatott. Körtével hitetlenkedve néztünk egymásra, majd újra a csevegő Márkra. – Nem, Rebekát jelenleg nem tudom adni. Hogy én? Miért, nem ismeri fel a hangom? Nagy Márk. Mi az, hogy az ki? Gyuri bácsi, ne vicceljen – csóválta a fejét, aztán letakarta a mikrofont, és felénk nézett. – Azt mondja, nem tudja, ki vagyok.  
– Ne hagyd magad – bíztattam.  
– Gyuri bácsi, Nagy Márk. Érti. Akin egy ország sírt a Sorry seems to be the hardest word alatt. Nem? Így sem? Gyuri bácsi, azt kell feltételeznem, hogy nincs tévéje. Hogy van? Akkor tessék nézni. Igen. Nem, nem vagyok szemtelen. Távol álljon tőlem. Hogy mit tetszik kérdezni? Habsburg-ház? Nem tudom, merre van – rázta meg a fejét.” 

„– Mit csináltál? – hallottam Pepe riadt hangját, miközben a tenyerembe temetett arccal zokogtam.  
– Én semmit, csak mondtam, hogy válasszon karaktert, és elkezdett bőgni! – védekezett Bogyó rémülten.  
– Hallod, ne sírj már, majd választunk neked mi! – nyugtatott Puding.  
– Nem – zokogtam. – Nem az a bajom!  
– Huh, már aszittem – könnyebbült meg Bogyó.  
– Akkor kivel leszel? – lépett tovább a témán Puding.  
– Nekem mindegy! – sírtam.  
– Idióták! – lépett be a helyiségbe Körte. – Miért bőg a gyerek? Mit csináltatok? – üvöltötte el magát.  
A háromtagú banda egymás szavába vágva magyarázkodott arról, hogy ők most tényleg nem tehetnek semmiről, mert egyszerűen csak elkezdtem sírni, és nem a GTA miatt!”

2015. augusztus 24., hétfő

Pár inspiráció olvasáshoz

Egy csomó nagyon is ötletes dolgot látok mostanában, amiben az olvasásra buzdítanak mindenkit. Ha esetleg valaki nem találna értelmet az olvasásban, akkor mindenképp ajánlom az egyik ilyen ötletet. Néha jó csak úgy olvasgatni, de szerintem biztos mindenkinek van néha célja, amit el szeretne érni. Jó érzés teljesíteni egy-egy kihívás és azt se felejtsük el, hogy dicsekedni is lehet vele ;)

Képre kattintva a kihívásokhoz lehet ugrani

1. Molyos kihívások
Moly.hu-n nagyon sok kihívást találni. Van ami csak egy könyvre vonatkozik, de van, hogy témakörökben kell olvasni. Illetve lehet „nem olvasós” kihívásokra is jelentkezni. Ezek is általában a könyvekről szólnak. De nem annak olvasásáról, hanem inkább a népszerűsítéséről.
Aki esetleg még nem ismerné a moly.hu-t annak bátran ajánlom. Én nagyjából rá vagyok kattanva ;)


2. Mini-könyvklub 2
Az első könyvklubon nem vettem részt, mivel nem ismertem. Sajnos a másodikra sem tudok jelentkezni, mivel nem lenne időm elolvasni a könyveket. Viszont ha lenne időm szívesen benne lennék a könyvklubos csapatban. Szóval akinek van ideje csatlakozzon bátran, szerintem nagyon jó program lehet.
Képre kattintva a honlapra lehet ugrani


3. 50 könyves kihívás
Erről a kihívásról már hallhattatok. Nagyon felkapott lett ez a kihívás és az oldalon is az ehhez olvasott könyveimről írok. Most már nem nagyon érdemes elkezdeni, mivel nem hiszem, hogy el lehet olvasni 50 könyvet 4 hónap alatt (ez személyes vélemény, én nem lennék rá képes, de mindenki más tempóban halad a könyvekkel). De azért meg lehet nézni a kategóriákat, mert biztos beleillik egy-egy könyved egy-egy kategóriába.


A képre kattintva a kihíváshoz készült oldalra juthatunk

4. Book Bloggers' Challenge
A lényeg az, hogy valaki elolvas egy könyvet majd kihív egy másik bloggert és megadja, hogy melyik könyvet olvassa el. A kihívott személy a könyv elolvasása után ír róla egy bejegyzést, majd kihív egy másik bloggert. És ez így halad tovább és tovább. Szerintem ez nagyon is ösztönző program. Egyrészt az olvasásra inspirál másrészt, hogy bejegyzést írjak (mostanában valahogy nincs ihletem, így nem szoktam írni ide :(, de megpróbálok majd többet publikálni). Én is részt veszek ezen és nem is olyan rég (tegnap) ki is hívtak, így lehet majd számítani egy bejegyzésre ezzel kapcsolatban.

Képre kattintva az oldalra lehet ugrani

5. Saját célok
Ha nem szereted, ha mások állítanak neked szabályokat, határokat, akkor készíts saját kihívást. Lehet akár olvasások száma, vagy a kategóriák szerinti olvasás.

Most csak ennyit tudtam összeszedni. Aki ismer még ilyen kihívásokat, csoportokat, eseményeket az írja meg, mert nagyon kíváncsi vagyok rá. Sok sikert mindenkinek az olvasási céljaihoz!

2015. augusztus 15., szombat

Zombiapokalipszis Book TAG

Ezt a Book Tag-et Zeyna kérésére csináltam meg, amit köszönök neki. Jó volt megcsinálni, mert kivételesen nem kérdésekre kellett válaszolni, hanem a sorsra kellett bízni a döntést.

A feladatom a következő volt:
1. Választanom kell 5 könyvet.
2. A címüket fel kell írnom cetlikre, majd belerakni olyan valamibe, ahonnan ki tudom húzni, melyik kérdéshez melyik könyv tartozik.
3. Ha kihúztam egy fecnit az azon szereplő könyvet véletlenszerűen ki kell nyitnom valahol, és az ott található névvel kell válaszolnom a kérdésre.
4. A második kérdésre ugyanabból a könyvből kell válaszolnom, mint először, ugyanezzel a módszerrel.
5. A 3. és a 4. kérdésre ugyanígy kell válaszolnom.

Az öt könyv, amit választottam

1. Az első ember aki meghal
Anya (Rubinvörös), más néven Grace Sheperd. Gwenért biztos feláldozná magát, de az is biztos, hogy a végsőkig küzdene.

2. Az a személy, akit elgáncsolsz, hogy elmenekülj a zombik elől
Gideon (Rubinvörös). Hűű... hát, ezt elég nehéz elképzelni, mivel Gideon jóval fejlettebb a harcművészetben, mint én. Viszont nagyon jól nevelt, így valószínűleg előreengedne és feltartaná a zombikat.

3. Az első ember aki zombivá változik
Simon (Üvegváros). Ez nagyon vicces lenne. Mivel Simon vámpír, így nem tudom mi lenne belőle. Valami mutáns zombi-vámpír. Egy zompír! Vagy vámbi! ☺ na, jó... kezdek fáradni...

4. Az az ember aki téged gáncsol el, hogy elmeneküljön
Clary (Üvegváros). A kis gonosz... Valószínűleg nem saját kezűleg gáncsolna el, hanem rajzolna elém egy rúnát, ami miatt magamtól hasra esek. De Gideon (akit végül nem gáncsolok el, vagy ha igen, addigra feláll) biztos megmentene.

5. A csapat idiótája
Holly (Rocksztárt kaptam karácsonyra). Ő annyira nem buta (vagy legalábbis a könyvben nem sok szó esik arról, hogy mennyire okos/buta), így lehet egész jó csapat lenne, hogy ha a legidiótább sem sík-hülye.

6. A csapat agya
Nick (Rocksztárt kaptam karácsonyra). Ő biztosan tudja, hogy kell a zombikat legyőzni... ☺ Csak pár paprika-spray és győztünk is! ☺

7. A csapat orvosa
Egy Bölcs (Hetedik bosszúja). Ha van gyógyító tálentuma, akkor mind meg vagyunk mentve.

8. A fegyverszakértő
Adam (Hetedik bosszúja). Mivel mogadori, ezért ért a fegyverekhez, ráadásul nagyon is hatásos fegyverekhez! És még a jó is, így biztos nem szegül ellen.

9. A harcos
Boldi (Bábel). Na, ő biztos nagyszerű harcos lenne. Simán összeverekszik bárkivel. Csak el ne hagyja közben a bakancsát ☺

10. A csapatkapitány
Szasza (Bábel). Simán el tudom képzelni csapatfőnöknek. Azt hiszem elég jó kis csapat gyűlt össze... ☺☺

Most nem hívok ki senkit, de bárki megcsinálhatja, aki szeretné.

2015. augusztus 10., hétfő

41. könyv - Amit többször elkezdtél de sosem olvastad végig: Cassandra Clare - Hamuváros



Cím: Hamuváros

Sorozatnév: A végzet ereklyéi

Író: Cassandra Clare

Oldalszám: 416

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.

Kiadás dátuma: 2010.06.15.






Clary Fray másra sem vágyik, csak hogy végre ismét normális életet élhessen. 
De vajon mi számít normálisnak, ha valaki démonokat pusztító Árnyvadász, az édesanyja varázslattal előidézett kómában fekszik, és egyszerre vérfarkasok, vámpírok meg tündérek nyüzsögnek körülötte? Clary szívesen töltene több időt legjobb barátjával, Simonnal, csakhogy az Árnyvadászoktól nem szabadulhat - főleg nem jóképű, ámde bosszantó, újonnan megtalált bátyjától, Jace-től. Clary csakis úgy segíthet édesanyján, ha felkutatja a rossz útra tért Árnyvadászt, Valentine-t, aki talán őrült, bizonyosan gonosz - ráadásul az édesapja. 
Amikor a Végzet Ereklyéi közül a másodikat is ellopják, a félelmetes Inkvizítor Jace-t gyanúsítja. Lehet, hogy a fiú tényleg elárul mindent, amiben hitt, és az apja mellé áll?
Őszintén szólva a Csontvárosból nem sok maradt meg bennem, inkább csak ami a filmben van (mert azt már többször is láttam). Nem volt kedvem újraolvasni, ezért gondoltam, lesz, ami lesz, az alapsztorit úgy is tudom, annyit nem változtattak a filmben. Tehát belekezdtem a második részbe.
Azért került ebbe a kategóriába, mivel egyszer már próbálkoztam a sorozattal (amikor felfedeztem a filmet), de annyira nem tudott megfogni a Hamuváros, így félbehagytam. Nem szoktam ilyet csinálni, így elsőre nem is tudtam, hogy mi kerülhetne a kategóriába. (Így újraolvasás közben, arra jutottam, valahol a 100. oldalon hagyhattam abba.)
Nem volt annyira érdekes ez a rész, talán ezért is hagytam abba anno a könyvet. Egy kicsit úgy érzem, hogy töltelék volt. Nem sok izgalom történt, Jace és Clary nem szerethetik egymást, így romantika nem volt. A cselekmény állt, egy helyben tipródtak. Valentine intézkedett, a Klávé nem csinál semmit (amit még mindig nem értek), Claryék pedig csak mászkálnak ide-oda. Egyik démon jön a másik után. Szerintem inkább Démonírtók lenne a jó cím.
A könyvről pedig még annyit, hogy volt benne hiba. Számomra nagyon is zavaró elírások voltak. Szám szerint 9 darab. Ezeket most nem részletezem, aki olvasni fogja lehet észreveszi majd. A könyvben talált email-címekre ezeket a hibákat megírtam. Nem tudom, hogy az új kiadásokban javítva vannak-e ezek, mert én első kiadást olvastam.

Saját könyv? Nem. Könyvtári, első kiadás, ezért egy kissé elhasználódott. (De az a jó, ha egy könyvet sokan olvasnak. :D)

Borító? A csaj túl lett zöldítve és túl vékony, ezért ha letakarjuk a felső felét, akkor tetszik.

Történet? Nekem ez most nem jött be.

Újraolvasom? Hát ha egyszer elolvasom újra a sorozatot, akkor biztos, de az is biztos, hogy nem e miatt a könyv miatt fogom.

Pontozás: történet: 10/6 - Szerintem már nem kell kifejtenem. A háromnegyedénél (kb.) volt néhány izgalmas rész.
borító: 10/5 - Az alsó fele tetszik.

„– Viszont kell, hogy legyen valamid, ami minden Árnyvadásznak van. 
– Undok és bunkó modor? – érdeklődött Simon.” 

„– Jace-hez jöttünk – felelte Clary. – Jól van?  
– Nem tudom – mondta Magnus. – Máskor is szokott mozdulatlanul feküdni a padlón?” 

„– Mit csinálsz? – kérdezte Alec, és letérdelt a világító fal mellé, amilyen közel csak tudott. Jace próbálta emlékeztetni magát, hogy Alec az ilyesféle kérdéseket komolyan is gondolja, ő pedig ezt valaha inkább jópofának találta, mintsem idegesítőnek. Nem sikerült.  
– Gondoltam, ledőlök a padlóra, és fájdalmak közt vergődöm egy darabig – mordult fel. – Pihentet.”

2015. augusztus 5., szerda

Leiner Laura - Bábel



Cím: Bábel

Sorozatnév:

Író: Leiner Laura

Oldalszám: 526

Kiadó: Ciceró

Kiadás dátuma: 2013







Bábel. A legnagyobb nyári zenei fesztivál, valahol Pápa mellett. Mi lehet jobb annál, mint tizenhét évesen, életedben először, egy hetet eltölteni itt a barátaiddal? 
Zsófi többek között azért érkezik, hogy találkozhasson Anthony Kiedisszel, aki a zárónapi koncerten lép fel. Na, de addig még sok minden történik vele, Napsival, Abdullal, Hipóval és Szaszával az Európa, Ázsia, Afrika és Ausztrália színpad körül…  
Bábel. Ha voltál már fesztiválon, azért fogod szeretni, ha még nem voltál, azért.

Tudom, hogy már csak 1 hónap van hátra a nyárból, de azért remélem nem késtem el egy jó nyári könyvet ajánlani. Ez a könyv egyébként is most lesz aktuális (augusztusban van a fesztiválok szezonja nem?)
Ez a  könyv szinte  már kötelező olvasmányommá vált, amit minden nyáron egyszer legalább elolvasok. Miután véget ért az SzJG, nem tudtam elképzelni, hogy egy írótól/írónőtől több könyvet is elolvassak. Mikor megjelent a Bábel, tartottam magam ahhoz, hogy én Laurától nem olvasok többet. Majd, amikor a viccesebbnél viccesebb idézeteket olvastam, beadtam a derekam és elolvastam. Annyira, de annyira örülök így utólag a meghozott döntéseimnek!!
Tehát akkor a könyvről. Csak, hogy tisztázzuk, én nem jártam még fesztiválon és nem is hiszem, hogy megyek, így nem tudom, milyen lehet. Valószínűleg nem igazán ilyen. De mivel nincs viszonyítási alapom, így nem tudok belekötni.
Nagyon érdekes Laurás stílusú történet tele poénokkal, amik egyáltalán nem erőltetettek. A könyv elején levő kis részlet még jobban felcsigázza az érdeklődést. trendi az SzJG miatt, most pedig a blogokat hozta fel.
Tetszett, hogy blogos formátumban írta. Ez által nem egy egyszerű könyv lett, hanem egy teljesen új dolgot adott hozzá az írás fajtáihoz. Eddig a naplóírás volt a
Mindegyik karakter más és más, ezért lesz színes ez a könyv és nem unalmas egyhangú, ahol egy társaság minden tagja mindig ugyanoda akar menni és ugyanazt akarja csinálni. Szerelem is van bőven ebben a regényben is. Olvasás közben teljesen bele tudja élni magát az ember. És egyetértve Zsófival, tényleg olyan, mintha hetek telnének el.
Nagyon jó, pörgős ifjúsági regény, ami kikapcsol nyaralás, otthoni unalom vagy csak dög meleg közben.

Saját könyv? Első olvasásomnál könyvtári volt, majd PDF. Azóta (két éve talán) beszereztem, ami nagyon is jó döntés volt.

Borító? Nekem nagyon tetszik a piros és fekete, így együtt, a fehér pöttyökkel az oldalán.

Történet? Laura újabb nagyszerű műve. Vicces, pörgős. Nagyon nehéz lerakni, még napok közben is.

Újraolvasom? Már többször olvastam. És még fogom is.

Pontozás: történet: 10/10 - nagy kedvenc. Nyáron érdemes elolvasni először, meg másodszor, harmadszor is... :D
borító: 10/10  - ez is nagy kedvenc, pedig a borítók annyira nem szoktak érdekelni, olyan szempontból, hogy melyik a legjobb.

„– Elveszlek, mert kérted, úgyhogy örüljél.”


„Szasza mosolyogva fölém hajolt, de én a mellkasára támasztottam a kezem és megállítottam, akármi is volt a szándéka. – Én csak a gyűrűért jöttem, úgyhogy egy puszi – néztem rá szúrósan, mire elröhögve magát, bólintott. – Na, gyere ide, Kiss-Latter – ragadta meg a derekamat és magához húzva egy óriási puszit nyomott… a számra.”


„– És a macska? – kérdezte. – Nincs macskánk – sóhajtottam lesütött szemmel. – Őt is vitted? – érdeklődött tovább, nem zavarta az apró tény, miszerint nincs macskánk. – Igen, itt van – vonogattam a vállam. – Várj – tartottam a telefont Szasza felé. – Nyávogj. – Mi van? – szaladt fel a szemöldöke. – Nyávogj már! – böktem bele az oldalába. – Miaú – szólt, aztán pislogás nélkül meredt maga elé. – Nem hiszem el, hogy belenyávogtam a telefonba. Józanul.”

2015. augusztus 4., kedd

Könyvmoly TAG

Ezt a Tag-et molyon találtam, így nem tudok kiemelni egy nevet. Aki szeretné, nyugodtan viheti, csak forrásnak jelöljetek meg, lécci. Továbbá szeretném kihívni Zeyna-t, Teklát, CzJulie-t és AniTigert.




1) Hogy találsz új olvasnivalókat?
Van, hogy minden elképzelés nélkül bemegyek a könyvtárba és ott keresek valamit. Régebben a kiadók oldalain keresgéltem, most már a molyon nézelődöm (bár most már elég hosszú a várólista).
2) Miért kezdtél el olvasni?
Alsós koromban nagyon szerettem olvasni, aztán ez valahogy abbamaradt. Újra a Szent Johanna Gimi miatt kezdtem el olvasni, amit egy osztálytársam ajánlott.
3) Hogy változott az ízlésed az elmúlt évek során?
Talán most már több fantasy-t olvasok, mint hétköznapi regényt.
4) Milyen gyakran veszel könyveket?
Nem sűrűn, amikor van rá keret. 2-3 havonta egyet.
5) Hogyan reagálsz, ha nem tetszik egy könyv vége?

6) Meg szoktad lesni a könyv végét?
Volt már rá példa, de meg is bántam, mert olyankor kevésbé tetszett a történet. Próbálom visszafogni magam...
7) Puha borító vagy kemény kötés?
Igazából nekem mindegy. De ha választani kell: puha borító, az olcsóbb.
8) Hol és mikor olvasol a legszívesebben?
Bárhol és bármikor. Szerintem minden könyvmoly így van ezzel.
9) Mik azok a hülye apróságok, amik a legjobban kiborítanak egy könyvben?
Amikor valami egyértelmű és a valóságba bárki értené, de a szereplőknek, akkor sem esik le.
10) Mi az, amivel azonnal rabul ejt egy könyv?
A férfi szereplő. Aki dögös, figyelmes...

2015. augusztus 2., vasárnap

42. könyv - Ami több, mint 500 oldal: Rick Riordan - Az elveszett hős




Cím: Az elveszett hős
Sorozatnév: Az Olimposz hősei
Író: Rick Riordan
Oldalszám: 544
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
Kiadás dátuma: 2014.04.25.





Három vadonatúj hős. 
Egy eltűnt félisten. 
És egy átok, ami mindegyiküket pusztulással fenyegeti…  
Percy Jackson visszatér… Vagy mégsem? Ugyanis minden nyom nélkül eltűnik a Félvér Táborból. Annabeth égre-földre keresi kedvesét, egyelőre eredménytelenül. Ám ugyanolyan rejtélyesen, ahogy Percy felszívódott, feltűnik egy Jászon nevű srác, aki semmire sem emlékszik a múltjából, viszont nagyon sokat tud. Például a küldetésekről, és – csak úgy mellékesen – folyékonyan beszél rómaiul, hogy a farkas-pótszülőkről már ne is beszéljünk… 
Elhangzik egy újabb prófécia, és kezdetét veszi egy újabb küldetés – most már Jászon vezetésével. Közben kiderül néhány furcsa dolog…  Jászonról is. Tényleg létezik egy másik Félvér Tábor, ahol a  római istenek gyermekei nevelkednek, akik halálos ellenségei a görög félvéreknek? És a kedves olimposzi szülők vajon miért nem merik hallatni isteni hangjukat? Ki  ejtette foglyul Hérát, az istenek hisztis, undok és bajkeverő királynőjét? Megéri kockáztatni érte az életüket?

Erre a könyvre a Percy Jackson és az Olimposziak sorozat elolvasása után bukkantam rá. Mivel a Percy Jackson tetszett és kíváncsi voltam, mi lett velük a nagy csata után, így gondoltam elolvasom.
Ugye, ahogy a fülszöveg is mondja, Percy ebben a könyvben nem szerepel és nem is tudjuk, merre van. A történet ismét 3 barátról szól, akik mind félvérek: Jászon, Piper és Leo.
Az elveszett hős annyira nem nőtt a szívemhez. A három főhős nem közelítette meg Annabeth, Percy és Grover szerepét. Ehhez a könyvhöz egyébként is úgy álltam hozzá, hogy eléggé másolat. Viszont került bele csavar is, hogy ne legyen annyira utánzata az Olimposziak sorozatnak. Ez pedig a római félvérek voltak. Amikor a Percy Jackson-t olvastam, nagyjából sikerült megismernem a isteneket, de ez az egész borult ebben a könyvben. Ez úttal a római istenek neveit használták (persze, azért mondták a görög neveket is, hogy ne legyen teljes a káosz), amivel kissé összezavartak engem.
Eléggé idegesített Jászon. Vagyis leginkább a neve. Eredetileg Jason a neve. Kérdem én abból, hogy lesz Jászon. Ha magyarosítják a neveket, akkor Piperét miért nem? Vagy a többiekét? És hogy lett Jászon?
Jó volt, hogy több szempontból olvashattuk a történéseket. Mivel, így általában többet tudunk meg a szereplőkről és nem csak egyről, hanem többről.
Ajánlom a könyvet azoknak mindenképp, akik olvasták A villámtolvaj-t, illetve annak a folytatásait.

Saját könyv? Nem, megint könyvtári (sokat járok könyvtárba, nincs annyi pénzem, mint amennyit én olvasok). Nem biztos, hogy be fogom egyszer szerezni, az talán a folytatásoktól függ. Meg először persze, a Percy Jackson-t szerezném be, ami szintén nincs meg.

Borító? Jól ábrázolja a könyvben lévő dolgokat. A sárkányt és még a srácok ruháit is.

Történet? Annyira nem volt jó, mint a Percy Jackson és az Olimposziak. Kissé untam.

Újraolvasom? Most biztos nem. Sőt, egyelőre nem is tervezem. Erről a folytatások fognak dönteni.

Pontozás: történet: 10/6,5 - mint már mondtam, nem hozta az előző sorozat színvonalát.
borító:10/8,5 - jól van ábrázolva, illik a történethez. De nekem nem tetszik, kivéve a színek. A kék és az arany, így együtt eléggé passzol egymáshoz.

„– Gaia? – rázta meg a fejét Leo. – Ő nem az Anyatermészet? Virágok a hajában, madarak a vállán és őzikék meg nyuszikák mossák helyette a szennyest. – Leo, az Hófehérke.”


„– Mióta keresed a fiúdat? – Három napja, hat órája és húsz perce.”


„Leo az óriás oszlopra sandított. – Mi lenne, ha felrobbantanánk? – Nélkülem nincs hozzá elég energiátok. Ennyi erővel egy hegyet is meg akarhatnál semmisíteni. – Ma már felrobbantottunk egyet… – tudatta vele Jászon.”

43. könyv - Egy vicces könyv: Jennifer L. Armentrout - Opál




Cím: Opál (Opal)
Sorozatnév: Luxen (Lux-novel)
Író: Jennifer L. Armentrout
Oldalszám: 456
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
Kiadás dátuma: 2014.09.26.





Senki sem érhet fel Daemon Blackhez. 
Amikor elszánta magát, hogy kimutatja az érzéseit irántam, komolyan beszélt. 
Soha többé nem kételkedem benne – és most, hogy túljutottunk a zökkenőkön, újra és újra fellobbannak köztünk a lángok. 
Csakhogy még ő sem védheti meg a családját, ha eltökélik, hogy kiszabadítják a szeretteiket. 
Mindazok után, amiken keresztülmentem, én sem vagyok többé ugyanaz, aki voltam. Még mindig változom, és fogalmam sincs, mi lesz a vége. 
Lépésről lépésre fedezzük fel az igazságot, és amikor szembekerülünk a hibrideket tesztelő és kínzó titkos kormányzati szervezettel, ráébredek, hogy a képességeim nem ismernek határokat. 
A halál a mindennapjaink részévé vált. Onnan kapunk segítséget, ahonnan a legkevésbé várnánk, és a barátainkról kiderülhet, hogy valójában a halálos ellenségeink – de nem fordulunk vissza. 
Akkor sem, ha az eredmény örökre darabokra töri az életünket. 
Egységben az erőnk – és ezt ők is tudják.

Nem az a minden második oldalon felnevetek, olyan vicces könyv típus, de azért voltak benne vicces jelenetek, így gondoltam beírom ebbe a kategóriába.
Őszintén szólva most egy ideje bajban vagyok, mert semmi nem jutott eszembe, hogy mit mondhatnék az Opálról. De egy kis kutatás után sikerült feleleveníteni (jó nehéz szó) nagyjából, hogy miről szólt.
Lassabban haladtam vele, mint az előző két résszel. Míg a korábbiakat pár nap alatt kivégeztem, ez egy hétig is eltartott. Ez talán azért van, mert kevésbé eseménydús. Szinte teljesen az Obszidián ellentéte az egész. Katy és Dee eltávolodnak egymástól, Daemonnel viszont közelebb kerülnek. Dawson próbál visszaszokni a normális életébe. Próbálnak bejutási utat találni a minisztériumba. És eddig egy elég lassú történet van. De aztán!!
A VÉGE! Na az az izgalom, ami hiányzott kicsit a könyvből, az a végébe van belesűrítve. Ennyire, de ennyire izgalmas függővéget(!!!) még szerintem soha nem olvastam. Egy jó tanács, mielőtt bárki olvasná: Szerezd be a negyedik részt is, mert nem bírod, majd ki, hogy ne tudd a folytatást!!

Saját könyv? Nem, könyvtári. De valószínű, hogy beszerzem majd a sorozatot.

Borító? Tóth Pepe a borítón (igen, közben megtudtam, hogy a férfi magyar), nagyon Daemonös. Tetszik, hogy Katy nyakláncát is rárakták a borítóra (bár először nem tudtam mi lehet és csak néztem és néztem, aztán leesett).

Történet? Kissé unalmasabb a korábbiaknál, de a vége! Az nagyon jó volt.

Újraolvasom? Mint már korábban említettem, lehet, de az nem a közeljövőben lesz.

Pontozás: történet: 10/8 - A vége. Még mindig a vége a legjobb.
borító: 10/8 - az elsőnél jobb borító, ennek a sorozatnak szerintem nem lehet.

„[Blake] - A nők nem farmerben és pulcsiban járnak oda.
(...) 
- Hanem miben? Meztelenül? 
- Majdnem. - (...) - Neked nem túl jó hír, de nekem annál inkább. 
- Te tényleg meg akarsz halni, igaz? - kérdezte Daemon.”

 „– Szeretlek, Katy. Mindig szerettelek. Mindig szeretni foglak – mondta rekedten. – Visszajövök érted. Vissza…”


 „Az öklöm meg szeretne a pofádba szaladgálni!”

A könyv trailere